Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - III. Schwertner Antal: A betonkészítés újabb irányai

544 ból van az adalék felépítve. Határt szab e kétségtelenül helyes felismerés korlátlan érvényesítésének a gazdaságosság elve, mert például nagy szemekből álló adalékból bedolgozható betont csak igen nagy cementmennyiséggel lehet készíteni. Mielőtt azonban e kérdéssel tovább foglalkoznánk, lássuk, milyen módon lehet az adalékanyagot jellemezni ! Az adalékanyag jellemzésének legrégibb, de ma is használatos módja az, hogy megadjuk mennyi benne a homok és mennyi a kavics. Ehhez a meghatározáshoz azonban még hozzátartozik annak meghatározása is, mit értünk homok, és mit kavics alatt. Nálunk általában az adalékanyagból az 5 mm-es rostán áteső részt szokták homoknak, a fennakadó részt pedig kavicsnak minősíteni. Az adalékanyag jellemzése most már azáltal történhetik, hogy megadjuk a homoknak a kavicshoz való viszonyát akár térfogat, akár súly szerint. A súly szerinti arány egyértelműbb mint a térfogatarány, mert a térfogategységben foglalt mennyiség változtatható, előbbinek használata tehát sokkal jobban megfelel a célnak. Az adalékanyag ilymódon való jellemzése, ha kiegészítjük azzal, hogy megadjuk, melyik az a legkisebb lyukbőségű rosta, amelyiken az anyag maradék nélkül átesik, nem tökéletes ugyan, de egyszerűségénél fogva sok esetben teljesen megfelelő. Hátránya a megadott jellemzési módnak, hogy a homokon, illetve a kavicson belül még igen tág határok között ingadozhatik a szemösszetétel. Fuller nevéhez fűződik annak felismerése, hogy az adalékanyag szemösszetétele messzemenőleg befolyásolja azt, hogy lehetőleg kevés vízzel még bedolgozható beton készülhessen. (3 volt az első, aki megadott egy határgörbét (4. ábra) abból a célból, hogy adott esetben az adalékanyag szemösszetételi görbéje ezzel összehasonlítható, és így jósága megítélhető legyen. Minél közelebb fekszik valamely adalék szemösszetételi görbéje a Fuller-görbéhez, annál kevesebb vízzel lehet a megkívánt konzisztenciájú betont készíteni, tehát annál nagyobb is lesz annak a szilárdsága. Fuller görbéje a cement és az adalék keverékének szemösszetételi diagrammja. A cementnek ilymódon való belevonása az adalékba, annak a helyes megismerésnek következménye, hogy minél több a cement, annál durvább — több nagyobb szemű részt tartalmazó — lehet az adalék. Megjegyzendő, hogy a Fuller-görbének megfelelő beton már nehezen bedolgozható. Hátránya a Fuller-görbének és az azóta más kutatók által megadott hasonló határgörbéknek, mint amilyenek a Herrmann, Graf, Bolomey, Otzen-féle görbék, hogy annak megítélése, vájjon mennyire érdemes adott esetben a határgörbét megközelíteni, nagy gyakorlatot igényel. Hátránya a Fuller-görbének az is, hogy az alkalmazni kívánt cementmennyiséggel együtt kell az adalék szemösszetételi görbéjét meghatározni. Ezeken a hátrányokon kívántak részben vagy egészben segíteni akkor, amikor cement nélküli határgörbéket szerkesztettek. Ha a Fuller-görbéből levonjuk a 4. ábra. A Fullergörbe. — Die FullerKurve.