Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - III. Schwertner Antal: A betonkészítés újabb irányai
A BETONKÉSZ ITÉS ÜJABB IRÁNYAI. írta : SCHWERTNER ANTAL. 1 1. A céltudatos betonkészítés. Az utóbbi évtizedek a sztatikai számítások terén lényegesen újat nem hoztak, csak a régi felismerések lettek új és sok esetben egyszerűbb formába öntve. A műszaki alkotások terén ezidőalatt bekövetkezett nagy haladást elsősorban az építőanyagok gyártásában, másodsorban tulajdonságaik ismeretében beállott nagy fejlődés tette lehetővé. Ez a technika úgyszólván minden terén megindult folyamat nagy lépéssel vitte előre a beton- és vasbetonépítést is, és tette lehetővé, hogy a beton és vasbeton minden téren utat törjön magának ott, ahol az anyag tulajdonságai a létesítmény követelményeivel csak némileg is összhangba hozhatók. Az így bekövetkezett nagy fejlődésnek mintegy mérföldköveire reámutatok az utolsó évtizedekben épült sok 100 km-es betonúthálózatra, a franciák építette 186 m nyílásközű, Plougastel mellett az Elorn-folyó torkolatát áthidaló vasbeton ívhídra és az amerikai Hoover-gátra, melyben 23 millió m 3 beton van. A beton nemesítésének folyamata éreztette hatását a vasbetonszabályzatokban is. Az 1931. évi magyar vasbetonszabályzat jóval felemelte a betonra megengedhető igénybevételeket, amelynek legnagyobb értékét kivételes esetekben 80 kg/cm 2ben szabta meg. Az 1935. évi svájci vasbetonszabályzat ezen messze túlmenően már kivételes esetben 120 kg/cm 2 betonnyomást is megengedhetőnek nyilvánít hajlított tartókban. Ez a fejlődési folyamat egyrészt annak tulajdonítható, hogy a gyárak elsőrangú nagyszilárdságú cementeket tudtak forgalomba hozni, másrészt pedig annak, hogy a betont céltudatosan készíteni, legfontosabb tulajdonságait, főleg a megkívánt magas nyomószilárdságát biztosítani is tudjuk. A beton nyomószilárdságát a cement minőségén kívül a legmesszebbmenőleg az úgynevezett vízcementtényező befolyásolja. Ez nem más, mint a betonkészítéshez felhasznált víz súlyának aránya a cement súlyához. A betonkutatás iránya is az volt : meghatározni a várható betonszilárdságot, mint a vízcementtényező függvényét, és megállapítani azokat a körülményeket, amelyek megengedik a vízcementtényező leszállítását a nélkül, hogy a beton plaszticitása és bedolgozhatósága szenvedne. Ami az első kérdést illeti, számos olyan képlet van, amely adott adalékanyag és adott cementminőség esetében megadja a beton nyomószilárdságát, mint a vízA cementtényező függvényét. Ezek közül említésre méltók az Abrains-féle x 1 Előadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által 1936 május havában rendezett mérnöktovábbképző előadássorozatában.