Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

506 Ilyen körülmények között az úgynevezett mezőségi talajok keletkeznek, melyeknek legtipikusabb fajtája a fekete mezőségi talaj, a csernozjom. Ha az altalajban vizetzáró réteg van, úgy a fenti éghajlati körülmények között a következő talajképző folyamat megy végbe : Az így létrejövő talajok a sós szikesek (szoloncsákok). Az ilyen talajokon természetesen só- és szárazságtűrő (halo- és xerofita) növényzetet találunk. Ha az ilyen szoloncsákok időszakosan túlbő nedvesség hatása alá kerülnek, úgy megindul a kilúgozás, amelynek eredményét a következő vázlat érzékelteti. Az így létrejövő talajok a kilúgozott szikestalajok (szolonecek). Növényzetük már inkább szárazságtűrő fajokból áll. A kihrgzási folyamat végül is az A-szint, esetleg a B-szint felső részének elsavanyodásához és a sóknak teljes kilúgzásához vezethet, amikor is úgynevezett degradált szikestalaj (szolod) keletkezik. Végül még egy, tulajdonképen az éghajlati viszonyoktól többé-kevésbbé független talaj képződési folyamatot ismertetek, mely azonban az Alföldön igen gyakori. Időszakosan vízzel borított, mélyebb fekvésű területeken látjuk. Bizonyos mértékig rokon folyamat a podzolképződéssel, csak az ásványi anyag bomlásának mértéke és a kilúgzás gyengébb.