Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
495 nem. Ha tehát a gyökér sejtnedvében sok az oldott anyag, úgy benne az ozmózis nyomás nagyobb, mint a talajnedvességben. Ilyenkor a növény mindaddig képes vizet felvenni, míg a talajnedvesség ozmózisnyomása a növény ozmózisnyomásával meg nem egyezik. Ha túlsók a rendelkezésre álló talajnedvesség, úgy a növény erősen párologtatva (transpirálva) igyekszik az egyensúlyt fenntartani. Ha ellenben a talajnedvesség ozmózisnyomása nagyobb, mint a gyökér ozmózisnyomása, úgy a növény a talajból vizet felvenni nem képes, sőt esetleg vizet adhat át a talajnak és elhal. A talajnedvességet két részből állónak tekinthetjük, egyik része a talajoldat, a másik a sómentes vízburok. A gyökér közvetlenül általában a talajoldattal érint lezik, a talajoldat ozmózisnyomását pedig a benne oldott sók okozzák. A sómentes vízburok nagysága, mint az előbb már elmondtuk, függ a határoló oldat ozmózisnyomásától. Ennélfogva ha ismerjük a gyökér ozmózisnyomását, amit szívóerőnek is neveznek, meg tudjuk határozni, hogy egy bizonyos növény valamely talaj meglévő vagy lehetséges vízkészletéből mennyit tud felhasználni. VIT. TÁBLÁZAT. Növény Gyökér ozmózis-nyomása atm.-ban Tengeri Cukorrépa Búza Fűfélék 16—27 15 11—20 7—17-7, kivételesen 98 ! Ebből a célból ismernünk kell a talajban lévő oldható sók mennyiségét és minőségét, valamint az adszorpciós komplexum nagyságát és összetételét. Ezekből az adatokból azután könnyű a növények által nem hasznosítható, úgynevezett holt-víz 2 7 mennyiségét kiszámítani. Legcélszerűbb a számítás módját egy példán bemutatni. Valamely szikes talaj 100 g szárazanyaga 7'35 mg-egyenérték vízben oldható sót, mégpedig felerészben Na 2S0 4-ot, felerészben Na 2C0 3-ot tartalmaz. Az adszorpciós komplexumban 19'93 mg egyenérték Na, Г66 mg-e.-ért. K, 7'29 mg-e.-ért. Mg és 0'42 mg-e.-ért. Ca van 100 g szárazanyagra. A termesztendő növény répa, melynek szívóereje a VII. táblázat szerint 15 atm. Tehát számításainkat úgy kell végeznünk, hogy az ozmózisnyomást, ^-t, 15atm.-nak vesszük. A jelenlévő sóknak kellő hígításra való feloldásához szükséges vizet az úgynevezett disszociációfokok ismeretében könnyű kiszámítani. Mellőzve a kissé hosszadalmas számítást, csak az eredményt írom le : a 7-35 mg-egyenérték Na-só feloldásához minden 100 g talajszárazanyagra 162 g vízre van szükségünk. A sómentes vízburok pedig я = 15 atm. mellett : Wy = 0-571 Na + 0 225 К + 0-293 Mg + 0-287 Ca = 14 0 g Bár a Wy egyenlete 100 g agyagra vonatkozik, talajunkban pedig csak 41% agyag van, fenti képletet nyugodtan alkalmazhatjuk, mert a bázisok mennyiségét Ηa Wy mennyiségét pedig 0'41-el kellene szorozni, úgvhogy a 0'41-el Wy értéke ilymódon 100 g talajban is helyes. 2 7 Vageler : Z. f. Pflanzenernährung, Dgg. Bodenkunde. XXIII. köt., 291. old.
