Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

488 játszódik le, különösen akkor, ha a feltalaj lazább. A szél és eső belemossák a repedésekbe a felszíni rétegek anyagát és ezek a kitöltések nyelvek alakjában húzódnak a talajszelvényen keresztül. Ezekre különösen mintavételnél nagyon vigyázni kell. Szikes területen a csomós (zsombékos) fűnövés egyéb okok mellett azért is jön létre, mert a repedésekbe belejutott jobb réteg anyagában a fűfélék gyökérzete jobban ki tud fejlődni. Az erősen zsugorodó talajok természetesen megnedvesedésükkor erősen duzzadnak is. A duzzadás kétféle : 1. A szemcsék felületére rakodó víz által okozott térfogatváltozás, amely nagyjából lineárisan arányos a vízmennyiséggel. 2. A szemcsék anyagi duzzadása (Restquellung), amelynél a térfogatváltozás kisebb a felvett víz térfogatánál. Ez csak erősen agyagos talajoknál észlelhető. A talajok képlékenysége, folyási határa stb. tárgyában utalok Jálcy munkájára (Vízügyi Közlemények XV. 1—2. szám), ahol erre vonatkozólag bőséges felvilágosítást lehet találni. c) Hézagtérfogat (pórusvolumen). Tömör anyagok sűrűsége és térfogatsúlya megegyezik. Laza szemcsés szerkezetű anyagoknál azonban, amilyen a talaj is, a szemcsék nagyságától és alakjától függőleg kisebb-nagyobb hézagok maradnak, ezért a térfogatsúly a szemcsék anyagának fajsúlyánál kisebb. Ezeket a hézagokat, pórusoknak is nevezik. Hézagtérfogaton pedig a következő hányadost értjük : ahol P a hézag (pórus-) térfogat százalékban kifejezve, d

v a talajt alkotó szemcsék valódi sűrűsége, míg d

± a talaj térfogatsúlya (látszólagos sűrűsége). A hézagtérfogat legnagyobb a jó szerkezetű nehéz agyagtalajokban, legkisebb a durva homokból álló talajokban. King

1

9 összeállítása szerint a pórustérfogat : Robinson ehhez még hozzáteszi, hogy sok szerves anyagot tartalmazó talajban a, pórustérfogat 60—70%-ot is elérhet. A termett talajokban meghatározott hézagtérfogat azonban nem állandó, érték, mert bizonyos mértékig, főleg a feltalajban, függ a talaj nedvességi állapotától. Erősen duzzadóképes, nehéz talajoknak a felszínhez közelfekvő rétegei nedves, állapotban 10—12%-al magasabb hézagtérfogattal bírhatnak, mint szárazon. Ennek a nehézségnek elkerülésére ajánlotta Vageler

w a minimális hézagtérfogat fogalmának bevezetését. A talaj minimális hézagtérfogata alatt a 100 g. talajszárazanyagra jutó és cm

3-ben kifejezett hézagtérfogatot értjük abban az esetben, ha a talajszemcséket csak minimális vízrétegek választják el egymástól. (A hézagtérfogatot ebben az esetben vízzel teljesen kitöltve képzeljük el. Elméletileg száraz talajban a hézagtérfogat még kisebb, mert a szemcsék közvetlenül P(%) = 100. A í homokos talajban vályogtalajban nehéz vályogtalajban agyagos vályogtalajban könnyebb agyagtalajban nehéz agyagban 1

8 Robinson, O. W. : Soils. 154. old., London, Thom. Murby, 1932. 2

0 Vageler, P. : Z. f. Pflanzenernähr. Dgg. Bodenkunde, Teil A. Bd. XXIII., p. 247.