Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
479 penzió hidrogénionkoncentrációját. Ha az adszorpciós komplexum főleg Ca-al van telítve, úgy a talaj reakciója semleges vagy gyengén lúgos. Ha ellenben az adszorbeált kationok között a H uralkodik, úgy a talaj reakciója savanyú. Viszont ha a Na az uralkodó, amely az összes kationok közül a leggyengébben van megkötve, úgy a Na-ionok a következő egyenlet értelmében hidrolízist szenvednek és a talaj szusz-penzió kémhatása erősen lúgos lesz, annak ellenére, hogy a tulajdonképeni talajoldatban esetleg csak nagyon kevés só van. A talajok reakciójuk alapján osztályozhatók : A pH alapján következtethetünk arra, hogy a talaj savanyú, tehát esetleg mésszel javítható vagy pedig igen lúgos, ami szikesre mutat ; hangsúlyozni kell azonban, hogy a meszezés mértékét tisztán a pH értékből nem lehet meghatározni. Ezt csak az úgynevezett hidrolitos aciditás útján tudjuk megismerni. A talaj adszorpciós komplexumában gyakran hidrogénionok is vannak. Ha nagymennyiségű H" van jelen, úgy a talaj savanyú, ami részben növényfiziológiai szempontból káros, részben pedig, mint azt majd később látni fogjuk, a talajszerkezet szempontjából is hátrányos. Amidőn azonban a hidrogénionokat ki akarjuk szorítani a talajból, például meszezéssel, ismernünk kell azok mennyiségét, hogy a mész adagolására vonatkozólag valamilyen támpontunk legyen. A legegyszerűbb volna a talajt valamilyen semleges sóoldattal átmosva, az oldatban kicserélődés révén létrejött savat meghatározni, de az nem lehetséges, mert a hidrogénionok vannak a legerősebben adszorbeálva. Ellenben igen könnyen megy ez a következő módon : Olyan só oldatát használjuk a kicserélés céljára, amely gyenge savból és erős bázisból áll. Az ilyen só, például a nátriumacetát, vízben oldva hidrolízist szenved : amikor hidroxil-ionok is keletkeznek. Mivel pedig a H' és OH'-ionok vízzé való egyesülésénél 13700 cal. hő válik szabaddá, az oldatban lévő OH :-ionok az adszorpciós komplexumban lévő H-ionokat mintegy leszakítva, azokkal vízzé egyesülnek. Az oldatán lévő Na'-ionoknak a H'-ionokkal egyenértékű mennyisége pedig belép az adszorpciós komplexumba. Az oldatban maradt ecetsavat alkalmas módszerrel meghatározva, megkapjuk az adszorbeált H-ionok mennyiségét. Ebből azután a mészszükséglet kiszámítható. Olyan talajok, amelyeknek adszorpciós komplexumában jelentékeny mennyiségű aluminium és vas van, a kilugzáshoz használt semleges sóoldatot savanyú kémhatásúvá teszik. Ez a savanyúság (sav) úgy jön létre, hogy például a semleges KCl káliumionjai belépnek az adszorpciós komplexumba és onnan az alumíniumot és vasat kiszorítják, amelyek mint AlCl 3 és FeCl 3 oldatba mennek. Azonban, kis mennyiségben lévén jelen, a víz hatására hidrolízist szenvednek és az Na Agyag + H 20 H Agyag + NV + OH' savanyú talajokra semleges talajokra lúgos talajokra pH < 6 ö pH 65—7-5 pH > 7-5 NaC 2H 30 2 + H 20 Na- + OH' + H 2C,H 30 A1C1 3 + 3H 20 = Al(OH) 3 + 3HC1 FeCl 3 + 3H 20 = Fe(OH) 3 + 3HC1
