Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
470 a talaj kötöttségének és egyéb fizikai tulajdonságainak megítélése szempontjából igen fontosak. Minél jobban különbözik valamely talajnak vízben meghatározott mechanikai összetétele a litiumkarbonát-oldatban meghatározott mechanikai összetételtől, annál kedvezőbbek a talaj fizikai sajátságai. Tudniillik mentől állandóbbak valamely talaj morzsái, vagyis a finom részből összetapadt rögöcskéi, annál több finom részt kapunk, a vízben nyert finom részhez viszonyítva, a litiumkarbonáttal történt teljes diszpergálásnál. E sajátság rögzítésére a következő kifejezésmódot használhatjuk : Legyen a vízben meghatározott agyagos rész mennyisége Av, míg a litiumkarbonát-oldatban meghatározotté A v úgy az Ai— A » . WO A hányados, amelyet struktur ajaktornak, magyarul talaj szerkezeti tényezőnek nevezünk, jó talajoknál 100-hoz, míg rossz talajoknál 0-hoz közelebb fekvő értékeket fog felvenni. Vagyis a jó talaj rögöcskéi vízzel szemben ellenállóak, a talaj vízzel nem folyik széjjel, nem is könnyen repedezik. Ezzel szemben a rossz talaj már kevés vízzel nyúlós péppé alakul, szétfolyik és kiszáradva, kőkeménnyé összeáll, erősen repedezik. Hogy ez az elméleti tényező a gyakorlattal milyen jól egybehangzó értéket szolgáltat, arról a következő kis összeállítás tanulmányozása könnyen meggyőz. Az első szikes talaj 41% agyagos részt tartalmaz, amely már a talajvízben való áztatásával megkapható. I. TÁBLÁZAT. Iszapolás módja Szikes talaj vízben Li 2 C0 3-ban Nem szikes talaj vizben Li 2C0 3-ban 2'0 —0*2 mm átm. részecske 0-4 0/ /0 0-4 0-4 % 0-4 0-2 —0-02 „ „ 26-0 23-6 39-2 22-2 0-02 —0-002 „ „ 33-6 34-9 44-8 35-9 <0-002— „ „ 40-0 411 15-6 41-5 Tal aj szerkezeti tényező 3 62 A szerkezeti tényező 3. A talaj a természetben is rendkívül tömött, vízben könnyen szétfolyik, szárazon kőkemény és erősen repedezik. A hasonló mennyiségű agyagot tartalmazó XXXIV. 25—45. jelű nem szikes talajban vízben iszapolva csak 15-6% < 0'002 mm átmérőjű szemcsét tudunk kimutatni, míg litiumkarbonát-oldatban szétoszlatva ugyané frakció mennyisége 41-5%. A szerkezeti tényező 62. Ennek megfelelőleg a talaj a természetben elég morzsás szerkezetű, nem szétfolyó sajátságú és jó vízáteresztő képességű. Ezt a példát csak azért mutattam be, hogy meggyőződést szerezzünk arról, hogy a mechanikai összetétel meghatározása magában véve raég nem elég alap a talaj fizikai sajátságainak megítélése szempontjából. Egyrészt különböző eljárás szerint végezve, különböző eredményeket adhat, másrészt a talaj fizikai sajátságait
