Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - VII. Szakirodalom

427 À Népszövetség szakértőbizottságának jelentése Kína vízügyi és útügyi kérdéseiről. (Rapport du Comité d'Experts sur les questions hydrauliques et routières en Chine. Collaboration entre l'organisation des communications et du transit de la Société des Nations et le gouvernement national de Chine.) Genf. Hivatalos kiadás, 1936. 220 old. A kínai kormány kérésére kiküldött népszövetségi szakbizottság feladata volt Kína vízépítési terveinek és a közlekedés megjavítása kérdésének tanulmányozása. A bizottság tagjai voltak : A. T. Coode tanácsadó mérnök, a londoni Coode-cég tagja, L. Coussin, Madagascar közmunkaügyi igazgatója, G. P. Nijhoff és A. Omodeo tanácsadó mérnökök, a Népszövetség műszaki-közlekedésügyi bizottságának tagjai, végül P. H. Watier államtitkár, a víziutak és tengeri kikötök igazgatója a párizsi közmunkaügyi minisztériumban. A jelentés mérnöki szempontból vizsgálja Kína második legnagyobb folyóját, a Hoangho-t és az újabban létesítendő öntözéseket bírálja. A kínai viszonyok, a történelmi előzmények és a jelenlegi állapotok kimerítő jellemzése folytán a jelentés földrajzi szempontból is érdekes leírása a kínai Alföldnek. A Hoang-ho természetrajza talán az összes folyók között a legérdekesebb és legkülönösebb. Csing-Hai (Tibet) tartományban ered és 4700 km hosszú utat tesz meg a tengerig. Vízgyűjtő területe 1,200,000 km

2 (a Duna vízgyűjtőjének 1-ö-szerese), melyen 140 millió ember él. Felső szakasza hatalmas, helyenkint 100 m-nél is vastagabb löszréteggel borított hegyvidéken folyik keresztül, míg alsó szakasza (mintegy 1000 km), a kínai alföldet szeli keresztül. Esése itt körülbelül 0-0002 -0-00015. Az egész Alföld tulajdonképen a folyó hordalékkúpja, amelyen a hatalmas Hoang-ho, miképen a kis hegyipatakok, folyton változtatja medrét. Ilyen meder változást Кг. e. 227'J óta hetet jegyez fel a történelem. Hatásuk az egész alföldre katasztrofális. Nemcsak az árvíztől közvetlenül elborított területek pusztulnak el, hanem messze vidékek vízrajza változik meg. A kínai alföldet összefüggő csatornarendszer hálózza be, amelynek működését évekre felborítja egy-egy mederváltozás. A szárazság és éhinség virágzó településeket tesz tönkre, milliós tömegek kénytelenek vándorútra kelni. De nemcsak egy-egy ilyen hatalmas, átlag 400 évenkint ismétlődő átalakulás az egyetlen veszélye Kína legtermékenyebb részének. A folyó vízjárásában is torrens jellegű. 1933-ban mórt árvíznél a folyó vízmennyisége egyik