Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

417 AD -YACD = О = n

A.tga . I a . x + yytg a + tg

2 а ^ к

2 D

2 ( y' , V

4

1^

3 — + \ ytg a + — tg

2 а I— = CD AD

2 / СЛ> y' CD

2 ^ AD

3 = "

Л ' AD ' 2 (/' 'AD У ZZ>

2) CX>. AD Mivel pedig = íacd . az ACD háromszög területe, ezei

4 2 у . CD . AD

2 C£

2 . Л D Ь ylCD = ni4 • OlCD + • De 3.2 3 = "A • 'ACD + U2 y . AD + у' CD I. t

AC

D 2) 2y . AD + / . CD = 2 . AD + | n

c-n

D = 2 n

D—2n

A + n

c—n

D = n

c + n

D—2n

A Ezt 2-be helyettesítve Hasonlóképen »A + "C + "D KACD—— 7, 'ACD л. nB + n

c + n

D л BCD = ^ • lBCD Az egész háromszög területére hullott csapadék memiyisége pedig : n

A riß iiç i,£) N

ABC = N

ACD + ABCD = — <ACD : — IBCD + — '

AB

C + T" 'ABC о о Л о tlß

—ii

A Tudjuk azonban, hogy »)£> = n

A -) —^— . AD továbbá tekintetbe vesszük, hogy AD AD . CD tACD AB = А~вТсЪ =' Jabc Ezeket beírva kapjuk, hogy дг "А «В "Л "В nA "С , ABC = —'ACD + -IJ-'BCD + —'ABC + ir'ACD ACD + ~ 'ABC = ,) О -S ó ó ö па + "в + "с , = ^ • 'ЛВС Tehát valamely háromszög területére hullott összes vízmennyiséget megkapjuk, ha a háromszög három csúcsában mért csapadékmagasságok számtani középértékét szorozzuk a háromszög területével. A háromszög területén belül tehát átlagban számolhatunk ezzel a számtani középértékkel, mint csapadékmagassággal. Ha az egyes termények eloszlása a háromszög területén közelítőleg egyenletesnek vehető, akkor ez a számolás is igen jó közelítést fog nyújtani. Nagyobb eltérés csak ott mutatkozhatik, ahol a háromszög egyes részei gazdaságilag kevésbbé műveltek, mint a többi részek. Ez az eset fog előfordulni például olyan háromszögekben, amelyeknek egyik része mezőgazdaságilag nem művelt területre, hegységre, tóra esik. Az ilyen háromszögek száma azonban nem nagy. Vízügyi Közlemények. 27