Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban
405 minden harmadik évben erősen száraz, 21—40 mm csapadékhiánnyal, az évek további 30%-ában pedig 20 mm-nél kisebb vízmennyiség hiányzik a növényzetnek. A 3. ábra mutatja, hogy 1901 1930-ig a nyári félév hónapjai között öszszesen hány hónapban volt 40 mm-nél nagyobb csapadékhiány, hány kifejezetten aszályos hónap volt tehát ezen idő alatt. Nagyon érdekes, hogy a térképen a Dunántúl északkeleti harmada a Duna—Tisza-közével egységes területet alkot, amelyhez még a Tiszántúl egy kis része is hozzátartozik. De a Tiszántúl nagyobbik keleti felében már kevesebb volt az aszályos hónap, az északkeleti határvidékek pedig már egyenértékűek a Dunántúl délnyugati szögletével. Az ország legrosszabb területe most is a Duna—Tisza-közére esik, ugyanúgy, mint a 2. ábrán, de most ahhoz képest délfelé tolódott. V. A száraz hónapok sorozatos fellépése. A száraz hónapok különösen akkor jelentenek végzetes veszedelmet a mezőgazdaságra nézve, ha nem elszigetelten, hanem csoportosan lépnek fel, vagyis ha a száraz hónapok sorozatosan egymás után következnek. Ilyenkor ugyanis egyrészt a növényzet ellenállóképessége egyre jobban gyengül, a hosszas nedvességhiány aláássa a növények egészségét, életerejét, másrészt a talaj nedvességtartaléka is egyre jobban kimerül. Ezért egy csak mérsékelten száraz, de két hónapos előző szárazságot követő hónap nagyobb pusztítást végezhet a növényzetben, mint egy határozottan aszályos, de elszigetelten egyedülálló hónap. Ha tehát éghajlatunk csapadékeloszlásának sajátságait a mezőgazdaság szempontjából vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a száraz hónapok sorozatos fellépését sem. A XXIII. táblázat feltünteti, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő nyári hónapokon belül 30 év alatt hányszer fordult elő, hogy 2, 3, 4, 5, 6 száraz hónap közvetlenül egymásután következett, másszóval, hogy ez alatt a 30 évi idő alatt hányszor léptek fel 2, 3 stb. hónapig tartó száraz sorozatok. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az összeállításban száraznak azokat a hónapokat tekintettük, amelyekben a csapadék mennyisége nem érte el az előbb említett Krüger—Zunker-féle normális értékeket. XXIII. TÁBLÁZAT. A száraz sorozatok száma. Országrészek 1901—30. a nyári félévben hányszor követte egymást Országrészek 2 3 4 5 6 Országrészek száraz hónap Dunántúl 9-4 4-tí 1-4 1-0 0-4 Duna—Tisza-köze .... 9-6 5-8 4-8 3-8 0-7 Tiszántúl 15-4 0-3 3-4 1-5 11 Hegyvidék 12-0 6-0 2-8 2-3 0-5 Országos átlag 11-8 5-6 3-0 1-9 0-7
