Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

402 ( belül az évek felében elegendő eső hull és átlagban csak minden második év szorul csapadékkiegészítésre. Ellenben az Alföldön szeptember kivételével az egész nyári félévben az évek felével jóval több nem nyújtja a mezőgazdaságnak szükséges vízmennyiséget, sőt egyes hónapokban a száraz évek száma meghaladja a 60%-ot, sőt megközelíti a 70%-ot is. Országos átlagban pedig májustól augusztusig az évek nagyobb része nem kielégítő. Hogy a száraz nyarak száma vidékenkint hogyan változik, szépen láthatjuk a 2. ábrabeli térképen is. Ez azt mutatja, hogy az egyes állomásokon a májustól augusztusig terjedő időszak a 30 év közül hány évben volt a szükségesnél szárazabb. A térkép szerint az ország nyugati szélén a 30 évből csak 3—4 nyár volt száraz, a Dunántúl közepén már 12—14, a Kis Alföldön 16—17. A Nagy Alföld jó részén a száraz nyarak száma meghaladta a 18-at, sőt a Duna—Tisza-közének északi részén és a Jászságban a 20-at is elérte. Itt tehát 30 nvár közül 20 száraz volt és csak 10 hozott elegendő esőt. Ez a térkép és a két legutóbbi táblázat már egymagukban is kellő súllyal bizonyítják, hogy a rendszeres csapadékpótlásra, tehát az öntözés megszervezésére, különösen az Alföldön, elkerülhetetlenül szükség van. A növényzet fejlődésére nézve természetesen nemcsak az fontos, hogy eléri-e az esőmennyiség a megadott kívánatos értékeket, hanem nem lehet közömbös az sem, hogy ha már el is marad a csapadék ezektől az esőmennyiségektől mekkora csapadékmagasság hiányzik. Nyilván egyáltalán nem mindegy, hogy 5 mm csapadék hiányzik-e, vagy 30. Ezért a XIX. és XX. táblázatok magukban még nem nyújtanak elég világos képet és ezért szükségesnek mutatkozott a rendelkezésre álló adatokat abból a szempontból is feldolgozni, hogy a száraz évek közül hány évben marad a csapadékhiány 20 mm alatt, hány évben mozog 20 és 40 mm között, végül hány évben haladja meg a 40 mm-t is. Csak egy ilyen összeállításból ítélhetjük meg, hogy milyen gyakran lépnek fel végzetessé válható nagy csapadékhiányok is. XXI. TÁBLÁZAT. 1901-től 30-ig hány évben volt a csapadékhiány. A) 1—20 mm Országrészek ápr. máj. jún. júl. aug. szept. Dunántúl 8-5 7-0 6-3 5-5 5-5 5-6 Duna—Tisza-köze 8-8 8-1 8-3 6-7 9-4 8-4 Tiszántúl 8-9 8-3 8-4 6'9 8-1 9-9 Hegyvidék 9-0 5-8 8-5 7-5 9-3 8-0 Országos átlag 8-7 7-6 7-7 6-5 7-7 8-0 B) 21—40 mm. Országrészek ápr. máj. jún. júl. aug. szept. Dunántúl 1-7 3-7 4-7 5-0 5-3 21 Duna—Tisza-köze 4-4 5-4 6-9 7-0 9-2 3-8 Tiszántúl 5-9 7-7 6-0 7-1 8-4 4-9 Hegyvidék 5-0 7-5 5-8 4-7 6-7 4-7 Országos átlag 41 5-9 5-8 6-2 7-4 3-7