Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

398 XVI. TÁBLÁZAT. A legnagyobb pozitív eltérések az átlagos csapadék százalékaiban kifejezve. Országrészek jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 153 213 152 129 124 117 181 145 134 190 181 137 Duna—Tisza-köze 192 208 157 120 127 175 196 199 165 172 187 137 Tiszántúl 229 177 173 166 139 143 180 172 186 164 192 161 Hegyvidék 234 164 135 161 133 168 143 235 171 151 166 121 Sokkal egyenletesebb térbeli eloszlásúak természetesen a legnagyobb hiányok. Ez arra vezethető vissza, hogy egyrészt az igen nagy szárazságok rendszerint országos jellegűek, vagy legalább is egy egész országrészre terjednek ki, másrészt a legnagyobb negatív eltérések határok közé vannak szorítva : nem lehetnek nagyobbak az átlagos havi csapadékösszegnél. Az ismert évi menet itt is felfedezhető. Érdekes dolgokat látunk a XVII. táblázatban, ahol a legnagyobb hiányok az átlagos havi csapadékkal vannak összehasonlítva. Mindenekelőtt megdöbbentenek bennünket azok a nagy számok, melyeket általában a táblázatban látunk. Júliusban például a legnagyobb hiány a Dunántúlon az átlagos csapadék 90%-át, az Alföldön 93—95%-át tette ki. Ez másszóval annyit jelent, hogy vannak évek, amikor gyakorlatilag számbavehető csapadék júliusban egyáltalán nincs. Július kedvezőtlen helyzete tehát itt is azonnal kiütközik. Ugyancsak meglepő március viselkedése, ebben a hónapban is előfordult, hogy a csapadék szinte teljesen hiányzott. Az őszi hónapok közül október, de különösen november mutat 100%-os csapadékhiányhoz közeljáró értékeket. Érdekes, hogy ezek a néha teljesen száraz hónapok (március, július, november) éppen három egyenlő részre osztják az évet. Összefoglalva az eddigieket, a következőket mondhatjuk : Hazánkban a csapadék átlagos mennyisége a nyári hónapokban nem .éri el a növényzet kielégítő fejlődése szempontjából szükséges értékeket. Az így keletkező csapadékhiány jóval nagyobb az Alföldön, mint a Dunántúlon, legnagyobb júliusban és augusztusban. De az ilyen átlagos csapadékú évek száma nagyon csekély, az évek nagyobb részében a csapadék kevesebb az átlagosnál. Az átlagosnál is szárazabb évek gyakrabban lépnek fel az Alföldön, mint a Dunántúlon. Az átlagon felüli csapadékot hozó években a nyári hónapok közül júliusban leggyakoribbak a mezőgazdaságilag már nem hasznosítható nagy csapadéktöbbletek. Ugyancsak júliusban leggyakoribbak a mezőgazdaság szempontjából végzetes nagy csapadékhiányok is. IV. Eltérések a szükséges csapadéktól. Eddig, a III. részben, vizsgálat tárgyává tettük az eltéréseket az átlagos esőmennyiségtől. Mivel azonban a II. rész fejtegetései szerint ez az átlagos esőmennyiség a nyári hónapokban kevés a növényzet számára, kívánatosnak látszik megvizsgálni az eltéréseket a szükséges csapadékmennyiségtől is. Közelebbről