Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

393 tény is fokozott mértékben kell, hogy figyelmünket az öntözés szükséges voltára, irányítsa. Eddig azt vizsgáltuk, hogy milyen gyakran lépnek fel azok az évek, amelyekben a csapadék átlagos, illetve ennél kevesebb. Nem lehet azonban közömbös az sem. hogy az eső mennyisége milyen mértékben szokott eltérni átlagos értékétől. Mert ha ezek az eltérések csak jelentéktelenek, akkor öntözési szempontból teljesen elegendő az átlagos évek viszonyait tekintetbe vennünk, ha ellenben az eltérések nagyok is szoktak lenni, akkor ezzel a körülménnyel is számolni kell. Érdemes lesz tehát azt is megvizsgálnunk, hogy mekkorák az átlagos eltérések a csapadék normális értékétől, mekkora az úgynevezett átlagos anomália. A következő táblázat feltünteti a csapadék átlagos eltérését a törzsértéktől országrészenként. Ezeket a számokat úgy kapjuk, hogy az átlagtól való eltéréseket, éspedig mindkét irányba való eltéréseket, összegezzük és ezek középértékét számltjuk ki. IX. TÁBLÁZAT. A csapadék átlagos anomáliája (átlagos eltérés a csapadék normális mennyiségétől mm-ben). Országrész jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 16-9 18-5 20-í) 24-0 27-6 28-2 35-8 25-5 30-0 33-9 27-1 20-7 Duna—Tisza -köze 14-4 16-8 20-0 21-9 24-5 27-6 29-0 21-8 24-6 27-8 27-1 18-9 Tiszántúl 12-8 15-3 18-9 22-4 22-0 26-8 29-7 26-5 25-4 25-5 24-1 19-6 Hegyvidék 14'3 14-0 19-8 20-7 27-5 28-9 29-3 28-3 29-8 28-5 24-0 191 Országos átlag .... 14-6 16-5 19-9 22-8 24-9 27-7 31-4 25-5 27-1 28-9 25-7 19-7 Egy-egy országrész adatain végigtekintve, világosan látjuk az eltérések középértékének évi menetét. Ez a Dunántúl és a Duna—Tisza-közén teljesen megegyezik, januárban éri el legkisebb értékét, ettől kezdve folytonosan emelkedik, júliusban éri el csúcsértékét, augusztusra hirtelen visszaesik ; ettől kezdve ismét emelkedik októberig, innét pedig fokozatosan csökken januárig. A Tiszántúl adatai lényegében ezzel azonos menetet mutatnak, azzal az eltéréssel, hogy április és május között nincs különbség és augusztus, szeptember, október hónapok is közel azonos értékeket adnak. A Hegyvidék jól mutatja az első felévi emelkedést, de júniustól októberig a közepes eltérés értéke nem változik. Az egész országra összegezett értékek (1. ábra) ugyanazt a menetet mutatják, mint a Dunántúl. Ez az évi menet meglepő hasonlóságot mutat a csapadékösszeg évi menetével. Ez természetes is, mert joggal várhatjuk, hogy amelyik hónapban az átlagos csapadékösszeg nagyobb, ott a törzsértéktől való eltérések középértéke is ugyanolyan arányban nagyobb lesz. Kevésbbé pontosan kifejezve : csapadékosabb hónapban az átlagos eltérésnek is nagyobbnak kell lennie. ' VI VII VIII 1. ábra. Az átlagos anomália évi menete.