Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról
374 szakolt süllyesztés meg ne bolygathassa az amúgyis bizonytalanul álló altalaj egyensúlyát (1. 14. sz. ábrát). A süllyesztőszekrénynek tehát a pajzskamra kiépítése és a főaknával való összeköttetés helyreállítása volt a célja. Igen fontos eltérést mutat ennélfogva a süllyesztőszekrény födémjének méretezése az általános gyakorlattól. Itt ugyanis nem volt arra szükség, hogy alaptestet építsünk a szerelőkamra fölé ; tehát a lesüllyesztéshez szükséges terhelést nem a felfalazás betonja, hanem egyszerűen a kiemelt és a födémre helyezett föld súlya képezte. A födém teherbírása tehát a süllyesztés folyamán nem növekedett, viszont a födémre jutó terhelés folyton nőtt. Ezért a födémlemez rendkívül erőteljesen, mint vonóvasas ív, boltozatosán lett kialakítva, a terhelő földanyagot pedig 15 centiméter vastag vasbetonkörfal tartotta közre (v. ö. III. tábla d) ábra). Igen érdekes a vágóéi kiképzése is, mert a vágóélt a pajzskamra aláfalazásához jól hozzá kellett kötni megfelelő csorbázatokkal. Ezért salakbetonékekkel kitöltött hornyokat építettek a vágóélbe, ezt azután az aláfalazáskor kiütötték és így a vágóélben az aláfalazással való összeköttetéshez megfelelő csorbázatot nyertek. Igen érdekes szerkezet épült ugyancsak a káposztásmegyeri alagutak jobbparti aknáiban, mikor a vállalkozók áttértek a légnyomásos üzemre és megépítették az alagút fúrópajzsának ottani befogadó szerelőkamráit. A kútszerűen, szivattyúzással lesüllyesztett körkeresztmetszetű aknában a fenékhez közel elválasztó födémet kellett beépíteni, amelynek legnagyobb terhelése 2-5 atm. túlnyomástehát 25 t/ m' volt. Ilyen hatalmas terhelésre a 6 méter átmérőjű aknában célszerűen egy megfordított vasbeton kupola szerkezet mutatkozott alkalmasnak 20 cm záradék és 35 cm vállvastagsággal. Minthogy ideiglenes szerkezetről volt szó, az építési és a bontási költségek szempont jából gazdaságos szerkezetet kellett létesíteni. Ezen kupolákra azonban rendkívül kedvezőtlen terhelést jelentett maga a légzsilip, melynek súlya aknacsövekkel együtt közel 10' volt. Hogy ennek a koncentrált terhelésnek a fordított kupolára gyakorolt hátrányos igénybevételét kiküszöböljék, a légzsilipet egy vasbetongyűrűre állították és ezt az aknafalba horgonyzott vonóvasakkal külön körláncként függesztették fel (1. 15. ábra). A vonóvasakat bebetonozás után feszítőcsavarokkal előfeszítették, hogy a légzsilipsúlyból lehetőleg semmi se adódjon át a kupolára. Ugyancsak elválasztó födémre volt szükség a balparti aknában is a pneumatikus üzemre való áttéréskor. Itt azonban az akna négyszögletes keresztmetszetű lévén, a kupolaszerkezet nem volt ilyen egyszerűen és gazdaságosan előállítható. Ennélfogva itt vasgerendás vasbeton síkfödém készült 1-10—1-30 távban elhelyezett 15. ábra : Fordított kupolafödém a káposztásmegyeri alagutak jobbparti aknáiban. — Umgekehrte Schalendeckenkonstruktion in den linksufrigen Schächten der Donautunnel in Káposztásmegyer. — Invert dome construction in the left shafts of the Danube tunnels in Káposztásmegyer.
