Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IV. Rohringer Sándor: Talajvízszíntanulmányok a Duna-Tisza-közén

32 a lecsapolásoknak sokszor emlegetett káros hatása összefüggésben van-e a talaj vízszín ingadozásával? A talajvízszín ingadozását az Alföld fásítási tervével kapcsolatban a dr. CholnoJcy Jenő egyetemi tanár által kijelölt vonalak mentén, 1928-ig összesen 68 kút vízszínének megfigyelésével a magyar kir. erdészet már régebben tanulmányozás alá vette. Ez a megfigyelés sok értékes adatot mutat, azonban hiánya, hogy a kutak vízszíneit mérésekkel nem hozták összefüggésbe, sem pedig a talajszerkezetet a kutak helyén nem tették vizsgálat tárgyává. A természettudományi kutatás számára kijelölt feladatok során az Alföld talajvízszínének megfigyelését javasoltam és e célra a Természettudományi Kutatási alapból, valamint a gr. Széchenyi Tudományos Társaság részéről történt anyagi támogatással ez a megfigyelés meg is indult és ma már a hálózat kiépítése a Duna—Tisza-közén be is van fejezve. A tiszántúli részen ezt a munkát a földmívelésügyi minisztérium Vízrajzi Intézete végzi. Kúthálózat. A duna—tiszaközi hálózat kiterjedése a Duna balpartján Budapesttől Bajáig, a Duna—Tisza közti vízválasztó által határolva 900,000 kat. hold. Ezen a területen 56 csőkút van. A szorosan vett Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területe ennek mintegy negyede, 35 csőkúttal. A megfigyelő hálózat a Tisza jobbparti területeket is felöleli a Sajó-torkolattól egészen Szegedig. A borsodi terület kiterjedése 105,000 kat. hold, 20 kúttal, vagyis az ottani tiszai árteret teljesen magába foglalja. A Szolnok feletti csatlakozó terület 190,000 kat. hold 16 kúttal. Szolnok alatt a Csongrádon átmenő kelet-nyugati vonalig a dunamenti kutakhoz kapcsolódva a Duna-—Tisza-közén teljes átkötésben szintén 16 kút van 340,000 kat. holdon és végül a szegedi belvizes területen 41 csőkút van 556,000 kat. hold területen. A kutak építése 1929-ben kezdődött és a nyári szünidők alatt, 1934 nyarán lett befejezve. A megfigyelőhálózat teljes területe tehát : 2,091,000 kat. hold (12,000 km

2), Csonka-Magyarországnak mintegy nyolcad része. A csőkutak teljes száma : 149. A kutak átlagos sűrűsége : 1 kút/80 km

2 (1 kút/14,000 kat. hold). A kutak átlagos távolsága egymástól : 8-95 km. A megfigyelőkutak átlagosan a gazdasági kívánalmaknak megfelelően (öntözés, lecsapolás) 4'0 méter mélységig fúrással készültek, alul három porozus (Haffnerféle szabadalom), felette három tömör betoncsővel kibélelve. (A csövek hossza 75 cm, belső átmérője 10 cm (I. tábla 1 ábrája.) A kutak építésénél használt anyacső 30 cm belső átmérőjű volt, a betoncsövek leengedése után a csövek köze kaviccsal lett kitöltve, aminek különösen finom homokban az eliszapolódás akadályozásában van fontos szerepe. Ha hosszabb idő után a kútban mégis iszap gyűlik össze, annak kitisztítása iszapoló szelencével történhetik, de a méréseket különben nem befolyásolja. Az egyes kútmegfigyelők, tanítók, birtokosok stb. hetenként kétszer centiméteres lécnek bemerítésével mérik a kútban a perem alatti vízmélységet. A megfigyelési jegyzőkönyvek egy példánya a megfigyelőnél marad, a másikat havonta a Vízépítési Tanszék címére küldi be.