Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

362 erőhatásokkal szemben működik maga a tiszta vasszerkezet. Azon túl már a szer­kezetet kitöltő beton teherviselő szerepe jut mindinkább vezetőszerephez. Felépítésében a vasszerkezet minden esetben úgynevezett feloldott szer­kezet, tehát az I. rendű tartók (kereszttartók) II. rendű tartók (hossztartók és lemeztartók) kombinációja. A lemeztartók szerepe a közvetlen tehernek (víz- vagy légnyomás vagy falazati súly) a tartókra való átvitele, továbbá a megfelelő lég­zárás biztosítása. A közbenső hossztartók teherközvetítő szerepükön kívül a szer­kezet térbeli merevítését szolgálják, míg a szélső hossztartók az egyenlőtlen fel­fekvések, aláüregelések stb. által okozott igénybevételeket veszik fel. Végül a kereszt­tartókra hatnak a vágóéireakciók és a teljes födémterhelés. A vasszerkezetű süllyesztőszekrények méretezésének is a süllyesztési pro­gramm képezi az alapját. A II. tábla с) ábráján látható a Horthy Miklós Dunahíd III. számú budai mederpillérének vasszerkezetű süllyesztőszekrénye részére össze­állított süllyesztési programm. A programm első része az élő vizén át a mederfenékre való süllyesztés. Ebben­a munkaszakaszban a felfüggesztő és leeresztő szerkezet (orsók, állványzat) ter­helése játszik döntő szerepet, mert ezek teherbírása szabja meg a süllyesztőszek­rényre ráépíthető faazat mennyiségét. Ezt a megengedett falazati súlyt azután úgy kell a süllyesstőszekrényen elosztani, hogy a falazat teteje egyrészt a külső vízszín fölé érjen, másrészt, hogy a falazat a süllyesztőszekrény vasszerkezetének vízzárását megfelelően növelje. A programmban a falazat helye és vastagsága, az orsók terhelése és a lefelé és fölfelé ható erők nagysága mind fel van tüntetve a vágóéi minden egyes hely­zetében. A vasszerkezetre legveszélyesebb terhelési helyzet a mederfenékre való érkezéskor illetőleg a munkakamrába való levegőbefuváskor és a talajba való süllyesztés megindításakor áll elő. A süllyesztési programm második része innen kezdve már azonos a vas­beton-süllyesztőszekrények tárgyalásánál bemutatott süllyesztési programmal. Ebből a programmból már csak az a helyzet vizsgálandó, amelyben a felfelé és a lefelé ható erők közötti különbség a legnagyobb. Ez ugyanis mint rendkívüli eset (1. fenn) a tömör kibetonozott vágóéikonzolokra nézve mértékadó lesz. Egyébként azonban a tömör betontest a merev vasváz elhanyagolása mellett is rendszerint már olyan teherbíró, hogy ezekre az esetekre való külön méretezése már nem szükséges. A vasszerkezet méretezése a fent megadott mértékadó helyzet alapján a II. tábla b) ábrája szerint történik. A kereszttartók közül fel van tüntetve egy normális és egy felfüggesztési helyen lévő kereszttartó terhelése és erőterve. A vágó­éireakciók, továbbá a falazati súly és felhajtó erőből származó csomóponti ter­helések ki vannak számítva, a rúderőket pedig az erőkre szerkesztett Cremona­erőterv adja. A szélső hossztartó rúdjainak méretezése szintén а II. tábla b) ábráján lát­ható. A fentiekben közölt méretezési menetet dr. Álgyay Hubert Pál vezetése alatt a m. к r. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium Dunahídépítési szak­osztálya dolgozta ki részleteiben. D. A pneumatikus alapozás végrehajtása. A sűrített levegő segélyével végrehajtott alapozás végrehajtásához meg­felelő gépház felállítása szükséges, ahol a szükséges mennyiségű sűrített levegő

Next

/
Thumbnails
Contents