Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról
354 A süllyesztési programm tehát a süllyesztőszekrény minden lehetséges terhelési esetét feltünteti. A méretezés az ezek közül legveszélyesebb terhelésre történik. A legveszélyesebb terhelés felkutatása azonban még a süllyesztési programmból sem olyan egyszerű, mert nem biztos, hogy a felfelé és a lefelé ható erők között mutatkozó legnagyobb különbség egyúttal a szerkezet legnagyobb igénybevételét is jelenti. Ugyanis a süllyesztőszekrényre folytonosan ráfalazunk a süllyesztés alatt és a ráfalazott beton a szerkezet teherbíró alkatrészévé válik. A szekrény süllyedésével tehát teherbírása folytonosan növekedni fog. Ennélfogva minden esetben meg kell keresni azt a süllyesztési helyzetet, amelynél a szerkezetben a legnagyobb igénybevételek lépnek fel. Rendszerint három ilyen veszélyes helyzet lép fel süllyesztés közben (1. 5. számú ábra) : Az első a süllyesztés kezdetén lép fel, midőn a ráfalazás első rétegei kerülnek a süllyesztőszekrény födémszerkezetére (5. ábra a)). A második a mederfenékre való leérkezéskor vagy a keményebb talajrétegek elérésekor fellépő felfekvések időpontjában lép fel. A harmadik pedig a süllyesztés végén következik be, midőn a teljés falazat súlya terheli már a süllyesztőszekrényt (5. ábra b)) A süllyesztési programmban feltüntetendő erőhatások és a süllyesztőszekrény méretezésénél fellépő erőhatások számítása az alábbiakban foglalható össze : 1. A fajlagos víznyomás nagysága valamely A' mélységben a víz alatt : V — h'. y 0 = h' . 1 = h'. A felhajtó erő a süllyesztőszekrény által kiszorított víz súlyával egyenlő és a kiszorított víztérfogat súlypontjában felfelé hat. Miután a munkakamrából is kiszorítja a levegő a vizet, a munkakamra térfogata is beszámítandó. 2. A levegőnyomás. L = minden esetben a munkakamrába benyomott sűrített levegő túlnyomása. Ez pedig gyakorlatilag egyenlő a vágóéi alsó élének megfelelő vízmélységben levő vízfelhajtó erővel, vagyis L = h\. F, ahol F a légnyomásnak kitett felület. 3. A fajlagos földnyomás nagysága ; (Krey szerint) f = h . y . ahol y — a föld fajsúlya és Я а = az aktív földnyomási tényező, mely vízszintes földfelület a vízszintes irányban felvett földnyomásra nézve h a=tg 2 (45° — — )» ahol Q° a talaj természetes rézsűje és ,,h" a föld felszíne fölötti mélység. A vízalatti földnyomás (egyesített víz- és földnyomás) nagysága / + V = h. Г. К + Ä'. Го (l—K + ßK) ahol ß a talaj hézagtartalma. 4. Az alaptest külső felületén ható földsurlódás vagyis a süllyesztés ellenében kifejtett földellenállás nagyságát a falakra ható földnyomás és a földnek a köpenyfelülettel való súrlódása határozza meg. Ezt nevezzük a talaj süllyesztés ellenében kifejtett ellenállásának. A földellenállás nagyságának elméleti meghatározására igen bizonytalan formulák álltak rendelkezésre, míg azután a legutóbbi időben E. Paproth a Beuchelt & Co cég megbízásából gondos kísérleteket végzett azzal kapcsolatban, hogy a
