Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak

324 hely állott rendelkezésre, mint például a rothenfelsi és lengfurti vízlépcsőknél, ott a vezetőmű egy keskeny földnyelvből áll, melynek rézsűi kővel vannak burkolva. A beton-osztóműves megoldás egyik példáját a 6. számú képen látjuk, mely a freudenbergi három 35 m nyílású duzzasztóművet tünteti fel. A 7. számú képen egy rézsűs osztóművet láthatunk a lengfurti (Majna) vízlépcső utócsatornájában. A Majna vízjátéka jelentékeny : nagy árvízkor a hajózsilip víz alá kerül, mivel a kamarafalakat csak a duzzasztott vízszín által megkívánt magasságra építik ki, csupán a kapumozgatásra és tiltómozgatásra szolgáló motorok, továbbá a zsilipkezelő helyiség vannak a maximális vízszín fölé helyezve, amint az a 7. számú fényképről szépen kivehető. A kezelőhídnak, mely a folyó teljes medrét, tehát a zsilipet is áthidalja, magas pályaszintje van, a részvénytársaság ugyanis köteles a hajózást a mederben a duzzasztó nyitott állapotában, árvízkor is biztosítani. A hullámtéren keresztül viszont ilyen magas pályaszerkezetű kezelőhídra nincs szükség, azért itt alacsony, az árvízszín fölé csupán 50 cm-rel érő gyaloghíd van, amelyről a kezelőhídra lépcső vezet fel. A vízlépcsők általános elrendezése tekintetében a Neckaron nagyobb változatossággal találkozunk. A ladenburgi, wieblingeni, neckarsulmi és horkheimi vízlépcsőknél a duzzasztómű az anyamederben van elhelyezve, a hajózózsilip és a vízerőtelep pedig oldalcsatornában. A ladenburgi és horkheimi oldalcsatornák, melyek egyszersmind téli kikötőül és menedékhelyül is szolgálnak, árvízi-kapuval zárhatók le, a neckarsulmi oldalcsatorna pedig ipari kikötőül szolgál. A többi vízlépcsőnél a hajózózsilip, a duzzasztó és a vízerőtelep egymás mellett vannak, éspedig a hajózózsilip alsófőjének tengelyében. A kezelőhíd, mely legtöbb vízlépcsőnél közúti hidul is szolgál, alacsonyabb pályaszintű, mint a Majnán lévők, mivel a Neckaron a hajózást mindig a hajózsilipen keresztül bonyolítják le, s árvízkor a hajózás szünetel. A felső és alsó vezetőmű hossza egyenként 150 m. A vezetőművek azoknál a vízlépcsőknél, melyeknél a hajózózsilip és a vízerőtelep a duzzasztómű két különböző oldalán vannak, betonból készültek. Erre a megoldásra egy példát a 8. kép mutat, melyen a gundelsheimi vízlépcsőt láthatjuk. Találkozunk olyan megoldással is, hogy a vízerőtelep és a hajózózsilip a duzzasztómű ugyanazon oldalán vannak elhelyezve (Neckarsteinach és Hirschhorn). Itt a felső vezetőművül a vízerőteleppel azonos szélességű sziget szolgál, melyben a vízerőtelep felett egy öböl van kialakítva. Ez a megoldás nagyon hasonlít a kachleti vízlépcső általános elrendezéséhez, mely ennek az elrendezésnek klasszikus példája. A zsilipkapuk és tiltok motorai és a zsilipkezelőhelyiség a Neckaron is a maximális árvíz fölé vannak helyezve, az alsó kapuk mozgatására szolgáló motorok pedig a kezelőhíd pillérében vannak betéve. Hullámtéri áthidalásra a Neckaron szükség nincs. A duzzasztóművek megépítése. Építés alatt álló duzzasztóműveket a Majnán volt alkalmam megtekinteni. A Majna-gátak 3 nyílásúak s a gát három részletben épül, mivel a hajózást az építés tartama alatt is fenn kell tartani. Az altalajviszonyok a Majnán kedvezőek. A teherbíró mészkőtalaj elérhető mélységben található, úgyhogy sűrített levegővel való alapozásra szükség nincs. A munka menete a következő. Először megépítik két munkaszakaszban a két parti nyílást a két fővel és két mederpillérrel, a munkagödröt mindkét esetben a közepes árvíz színéig felérő, többnyire Larssen-rendszerű