Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak
314 A hengeres gátaknál szintén felmerült annak a szüksége, hogy az úszó tárgyak, jégtáblák a gáton — a duzzasztás fenntartása mellett — át legyenek vezethetők. Ezt a célt először a süllyeszthető hengeres gátakkal érték el, melyet elsőízben a vierethi Majna-gátnál alkalmaztak. Ennek lényege az, hogy a henger bizonyos mértékig a küszöb alá süllyeszthető. Ennél a gáttípusnál nehézséget okozott a vízzáró tömítésének kérdése a fenéken. Az egyszerű hengeres gátaknál a vízzárást a fenéken csupán egy gerenda biztosítja, melyet a henger súlyával a küszöbhöz nyom. Ez az egyszerű tömítési mód jó vízzárást biztosított s a hengeres gátrendszernek egyik előnye volt. Ezt az előnyt á süllyeszthető hengeres gátnál fel kellett áldozni s egy bonyolult fenéktömítési módszert kellett bevezetni. A süllyeszthető hengerek első fajtájánál a fenéktömítést a henger alsó részére szerelt vízmentesen záró szelencével érték el, mely a felső vízzel áll összeköttetésben. A víznyomás a tömítőszelence rugalmas oldallemezére erősített fagerendát (1. 4. és 4/a. sz. ábrákon) a gátküszöbbe beépített vaslemezhez szorítja és rendes körülmények között jó vízzárást biztosít. A fenék vízzárása (vertikális irányban) általában csak a küszöb kisebb — 30—50 cm-es — szakaszán van biztosítva. Amint a hengert mélyebbre süllyesztik le, a vízátfolyás a fenéken is megkezdődik. Eszerint a rendszer szerint 1924—1930 között mind a Majnán, mind a Neckaron több hengeres gát épült. A Majnán Vierethnél két 30 m széles nyílás 6 m szerkezeti magassággal, Klein-Wallstadtnál három 35 m-es nyílás 5'80 m szerkezeti magassággal, Klingenbergnél három 35 m nyílás 5-50 m szerkezeti magassággal. A hengerek mindhárom műnél Г10 m-rel süllyeszthetők le a fenék alá. A Neckaron a heidelbergi duzzasztóműnél három 40 m széles nyílás, a cannstadtinál két 38 m-es nyílásnak elzárására alkalmazták a süllyeszthető hengert. A hengerek Heidelbergnél 60 cm-rel, Cannstadtnál Г2 m-rel süllyeszthetők. Hátránya ennek a rendszernek, hogy a henger felemelése közben a fenéken nagy sebességgel átáramló vízsugár, esetleg a vízzel hozott tárgyak, fagyökerek, stb. a vízzárást biztosító tartány rugalmas oldallemezét megsérthetik, amint ez például a cannstadti gátnál történt. Ezenkívül a vízzárást biztosító tömítés követi a henger alakváltozásait, s megtörténhetik, hogy helyenként nem zár tökéletesen. Ezért újabban a fenéktömítésnek ezt a módját csak olyan hengereknél alkalmazzák, melyek merevsége nagy, azaz amelyeknél a szerkezeti magasság a nyílás szélességéhez viszonyítva nagy. Újabban a süllyeszthető hengeres gátak fenéktömítésénél más rendszerre tértek át, ami a fent ismertetett hátrányokat kiküszöböli. Ezeknél a hengereknél, melyeket először a Majna torkolati szakaszán lévő három hengeres gátnál alkalmaztak, a henger alsó pajzsához csuklósan egy 50 cm széles lemez van hozzáerősítve, amely alsó végén a vízzárás biztosítása végett ékalakúra van készítve, gummitömítéssel ellátva és a feszítő rugós rudakkal a küszöbhöz szorítható. A szorító Tömito szelence rész! et rajz д. 4/a. ábra.
