Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak

310 A fentebb ismertetett jelenségeknek a felismerése, mely elsősorban a modellkísérleteknek köszönhető, tette lehetővé a táblás gátak alkalmazását nagy nyílásszélességeknél is, úgyhogy már 45 m széles táblás gát is épült (Dörverdeni Weser-gát). A Németországban alkalmazott táblás gátak nagyon eltérnek a nyugati államokban alkalmazott ú. n. Stoney-rendszerű táblás gátaktól. A Stoney-rendszerű gátak táblái görgősorozaton mozognak, melyek a pilléreken elhelyezett vezeték és a tábla között vannak és nincsenek közvetlenül a táblára erősítve. A németországi táblás gátaknál a tábla nagyobb átmérőjű és kisszámú (2—2 vagy 4—4) keréken mozog. A kerekeket összefoglaló keretek csuklósan rá vannak erősítve a táblákra, ilyen módon a pillérekre átadódó víznyomás statikailag határozott. A táblákat nagyobb duzzasztási magasságnál kettősen osztják, úgyhogy a felső tábla bizonyos mértékig lesüllyeszthető. A két tábla vízzáró héjazata, amint azt fentebb láttuk, lehetőleg egy síkban van, s a felső tábla az alsóba betolható. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy mindkét tábla görgői közös sínen mozogjanak, ami a pilléren csak egy fülkét tesz szükségessé, s ezáltal a pillér kisebb lehet. Ilyen rendszerű a kachleti és kembsi duzzasztómű.

2 A fentebb ismertetett kettős táblásrendszernél a felső tábla magasságával kötve vagyunk. Az alsó tábla vízzáró héjazata ugyanis a tábla főtartóin konzolosan túlnyúlik a felső tábla magasságának megfelelő mérettel, hogy a felső tábla lesülylyesztett állapotban mögötte elférjen. A felső tábla magassága tehát aránylag kicsi lévén, nagyobb nyílású gátaknál merevsége már nem lesz elegendő. Ezért nagyobb duzzasztási magasságnál újabban az ú. n. kampós kettős táblákat alkalmazzák (Hackenschütze, 3. ábra). Itt a felső tábla könyökalakú s alja görgők közbeiktatásával az alsó táblára támaszkodik, s azon gördülő mozgást végezhet. Ezáltal elérhető, hogy a felső tábla magassága felmehet majdnem a duzzasztási magasság feléig. Ennek különösen nagyobb duzzasztási magasságnál van nagy jelentősége olyan gátaknál, hol a duzzasztott vízszín aránylag magas s ahol a duzzasztás fenntartása mellett nagy víztömegeket, kisebb árhullámokat kell a gát felett való átbuktatással leereszteni, mivel a magas duzzasztott vízszín, illetve nagy vízszínkülönbség miatt a nyomással való levezetés alkalmával igen nagy fenéksebességek állhatnak elő. Végül jól alkalmazható ez a gátrendszer ott, ahol a duzzasztott vízszín nem állandó, hanem annak nagyobb határok között való változtatása szükséges, pl. kisesésű folyam duzzasztóinál, hol a duzzasztó nincsen vízerőteleppel összekapcsolva. Az utóbbi időben több kampós táblás gát épült, legismertebb a Rajnán épült ryburg—schwörstadti duzzasztómű, melynek 4 nyílása van 12 m szerkezeti magassággal s egyenként 24 m szélességgel, továbbá a ladenburgi oldalcsatorna árvízkapuja a Neckaron 40 m széles nyílással és 7 m duzzasztási magassággal. Kampósrendszerű a suresnesi Szajnagát is. Jelenleg az Inn bajorországi szakaszán terveznek három kampós-rendszerű gátat. Kisebb szerkezeti magasságú (5—6 m körüli) folyami duzzasztóknál a kettős táblás gátrendszer alkalmazása a jelenleg szokásos nagy nyílásoknál már nem célszerű. Ezesetben ugyanis a felső táblának a szükséges merevség már nem adható meg. Ilyenkor a billenőtáblával ellátott táblás gát alkalmazható, amelynél a tábla tetejére mintegy 1—1*5 m magas billenőtábla van rászerelve, mely vízszintes ten2 Ezek a felsorolt újítások Németországban alkalmaztattak először s azok legnagyobbrészt egyes német oégelc szabadalmát képezik.