Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - I. Rohringer Sándor: A magyar vízutak jövője

296 A Duna magyar szakasza. Sió. Dráva (Barcstól a torkolatig). A tiszai víziutak csoportjából : Tisza (Szeged—Tiszafüred).. Hármas-Körös (Csongrád). Kettős-Körös. Sebes-Körös. Berettyó, és a Hortobágy-csatorna egy részeTúrkeve felé. Tekintettel a mi — sajnos egész lanyha — víziútfejlesztő tevékenységünkre, jó, ha belátható időn belül ezekkel is képesek leszünk megbirkózni. A Duna jobbparti mellékfolyók közül a Sió és Dráva hajózhatóvá tételét már 30 év előtt az 1908. évi XLIX. t.-c. is tervbe vette. A Dráván Barcsig terjedt a hajózás, az ottani berendezések ma nem használhatók, mért a hajózást akadályozó mederzátonyok eltávolítására a szerbekkel történt tárgyalások, sajnos, sikertelenek maradtak. A határfolyók általában mindenütt a gondozatlan mostoha gyermek sorsára vannak kárhoztatva, de ha valahol áll ez, úgy a jugoszláv határon áll leginkább és amíg ez az ellenséges érzületből fakadó rövidlátás fennáll, addig a Dráva mint víziút számba nem jöhet. A Sió folyó medre 50 m

3 vízemésztésre van csaknem teljes mértékben kiképezve, hajózhatóvá tételére 10 lépcső és a siófoki kikötő kiépítése van tervben 13 millió pengő költséggel (3. ábra). Л SIÓ HOSSZSZELVÉNYE. о ю го 30 io so so iо so яо юо «о ao KM. 3. ábra. Sokan kételkednek ennek a víziútnak életrevalóságában. Kétségtelen, hogy nem várhatunk rajta olyan forgalmat, mint egy-egy elsőrendű víziútvonalon, de ha a balatoni kultúra tervszerű és nem kicsinyes, akkor ott nagy építési fellendülés várható, amelyhez szükséges építési anyag, vas, kavics, cement, tégla, mint tömegáruk az olcsóbb víziutat vennék igénybe, lefelé pedig a balatoni bazalt, mint kitűnő útburkolati anyag előreláthatóan jelentékenyen olcsóbban kerülne szállításra. Tudott dolog, hogy jó idegenforgalmi politika, elsőrendű szállodák, a mai vityilló-rendszerű építések helyett, nagy lendületet adnának a balatoni kultúrának s vele a hajózásnak és a balatoni és Sió menti mezőgazdasági és bortermelésnek is. És itt ne feledkezzünk meg arról, hogyha a Tiszán lefelé az Aldunára irányuló gabonaforgalom van, ugyanez lehet a Sió csatornázás után a somogyi, zalai, fehér-