Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - XI. Szakirodalom

illetve a kész beton kellő tömörsége kevesebb víz hozzáadással elérhető, ami viszont a kész beton szilárdságának növekedését vonja maga után. A kísérletek második csoportja az elérhető tömörség és a felhasznált vízmennyiség közötti összefüggés felderítését célozza. Megállapították, hogy rázás nélkül kis hézagtartalom, tehát tömör beton csak igen nagy, mintegy 17% vízadagolás mellett érhető el, ekkor azonban a beton szilárdsága már nagyon lecsökken. Rázott betonnál a lehető legkisebb hézagtartalom már 12% vízadagolás mellett bekövetkezik, de néhány perces rázás által már kb. 8—9% víz mellett igen jó tömörség érhető el. A legnagyobb szilárdságot 7% víz mellett észlelték, ekkor azonban a legkisebb hézagtartalom elérésére aránylag hosszú, körülbelül egy óráig tartó rázás volt szükséges. A maximális szilárdság és tömörség egyidejűleg sohasem érhető el, a rázott beton alkalmazása azonban módot nyújt e két fontos kívánalom célszerű összeegyeztetésére. Riszdorfer József. Dr. Ing. H. J. Casey : A hordalékmozgásról. (Über Geschiebebewegung

.) Mitteilungen der Preussischen Versuchsanstalt für Wasserbau und Schiffbau, Berlin. Heft 19. 86 oldal, 42 ábra. Berlin, 1935. J. Casey amerikai mérnök mint ösztöndíjas, a berlini „Versuchsanstalt für Wasserbau und Schiffbau" laboratóriumában végezte az itt leírt kísérleteket, amelyeknek célja (ma szinte minden vízépítési laboratóriumot legjobban érdeklő probléma) a hordalékmozgás törvényszerűségeinek vizsgálata és ennek kapcsán a folyószabályozási modellkísérletek elméletének ós technikájának fejlesztése.

1 Tanulmányának első részében szemléletes leírását adja a hordalékmozgás lefolyásának, a zátonyképződésnek, valamint a modellkísérleteknél oly gyakran említett zavaró hatású hullámbarázda képződésnek (Riffelbildung). A hordalékmozgás számos tényezőnek igen bonyolult függvénye, amelyeknek analitikus úton való figyelembevétele rendkívül nehéz. A hordalékmozgást befolyásoló tényezők a következők : a) A hordalék minemüsége, melyre jellemzők : 1. A hordalékszemcsék átmérője (d). (Vegyesszemű hordalék esetében a helyettesítő dg középátmérő.) 2. A szemcsék fajsúlya f/iJ. 3. A szemcsék alakja. 4. A hordalék szemszerkezete. A keverék milyenségére sem a d

m átlagos szemcseátmérő (lásd 1. ábra), sem a d

g középátmérő nem elég jellemző. A szemcseeloszlás jellemzésére Casey a Kramer-féle „egyenlőségi modulust" (M) ajánjla, amely a szemcseeloszlási görbe által határolt idom 50%-os ordinátája (d

m) alá, illetőleg fölé eső részeinek viszonya. 5. A keverék hullámbarázdák képzésére való alkalmassága. A finom (d < 0-5 mm) szemcsék túlsúlya esetén fordul elő. A hullámbarázdákon keletkező örvénylések miatt a hordalék tovamozgatására szolgáló energiamennyiség kisebb. 6. A hordalék kötöttsége. Szerves és agyagos részecskék összetapasztják a szemeket, a hordalékmozgás ezesetben nehezebben indul meg. b) A vízlefolyás. Jellemzői : 1 Lásd idevágóan : Rohringer S. : Töltésezett folyók szabályozása c. tanulmányát is. V. K. 1936/1. szám. 15—18. old. 1. ábra.