Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - IV. Tavy Lajos: A nyúlhegyi vízmosáskötő munkálatok

194 maggal való beültetés pedig azért látszik kilátástalannak, mert azt a laza lősztalajból az első eső kimoshatja. Ezért kísérletképen a lősztalajban is megeredő és mélyen gyökerező baltacím magból ültetünk magvető géppel egymástól arasznyi távolságra eső vízszintes * sorokat. Ha pedig ez megeredt és gyökeret vert, ennek védelme alatt a sorok közti rézsűfelületeket már bevethetjük a homoktalajt kedvelő árvarozsnok fűmaggal az esővíz kimosásának veszélye nélkül. A kísérlet eredményét természetesen csak a jövő fogja megmutatni. Az első nagyobb záporvíz hatásának megfigyelése. 1936 június hó 6-án délután Nyulfalun 20 perc alatt 29 mm csapadék esett, mely a vízmosás alsó szakaszán mintegy 4—5 m

3/sec árvizet okozott. Ennek egyetlen káros következménye az lett, hogy a lerohanó víz a gátak vízládái után elhelyezett s elégtelen hosszúságú száraz kőrakat köveit szétbontotta és 10—20 méter távolságra a vízmosás fenekén elhordtaEz a rongálás annak tudható be, hogy az aránylag rövidre szabott vízládákba zuhanó víz a vízpárna végére leérve újból felugrott s onnét immár a száraz kőrakatra visszahullva, bontó erejének a kötés nélkül összerakott kövek nem bírtak ellenállni. Szerencsére melyebb kimosások azért nem keletkeztek, mert a kőhányás gödre iszappal nyomban fel is töltődött. Megfigyelésünkből azt a tanúságot merítjük, hogy az ilyen, aránylag rövidebb — a gátmagasság 60—80%-ának megfelelő hosszúságú — vízládák után a száraz kőrakatok nem felelnek meg. Azok helyett vagy soványbetonba rakott és hosszabb kőágy készítendő, melyet a víz ereje kevésbbé tud szétbontani, — vagy pedig teljes hosszúságú — a gátmagasság 100—150 %-át kitevő vízládákat kell létesíteni, melyekben a vízhengerek ki tudják játszani magukat, mielőtt az utóágyazat kőrakatára érnek. További megfigyelésünk az volt, hogy a kővel burkolt csatornaszakaszok élesebb kanyarulataiban s különösen azok homorú oldalán az árvíz kicsapott, egyidejűleg az egyenes szakaszok medrében elfért. Célszerű tehát a kanyarulati szakaszokban némi mederszélesítést alkalmazni. Természetesen mindeme hiányok orvoslására alkalmas kijavításokat és pótmunkákat az első árvíz hatásának észlelése után végrehajtjuk. Ezért célszerű hasonló munkálatoknál e pótmunkákra bizonyos költséget előirányozni s azt a tervszerű munkák befejezése után tartalékolni, azután pedig bevárni, amig egy nagyobb árvíz bekövetkezése után e költségek felhasználására sor kerülhet. Költségek. Az eredetileg 1932. évi egységáraknak megfelelően 113,000 pengő költséggel előirányzott munkálatokat teljes befejezésük után a még szükséges pótmunkákat is beleértve, sikerült összesen kereken 72,000 pengőből megépíteni, annak dacára, hogy az eredeti tervben a valóságban megépült hidak költsége helyett a feleannyiba sem kerülő burkolt kocsigázlók költsége szerepelt. A pontos leszámolási műveletet a hivatal még csak ezután fogja elkészíteni.