Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?

164 igazgatója mégis csak állami hivatalnok, bár meg kell jegyeznem, évtizedes tapasztalatom szerint még intézeti igazgatónak nem kellett tudományos meggyőződésével ellenkezőjét hirdetni, vagy azt elhallgatnia. Az egyetemi tanár azonban sokkal nagyobb mértékben független és a leghivatottabb ítélőszéke a hozzá irányított kérdéseknek, mert véleményeiért csak lelkiismeretének és a tudományos közvéleménynek felelős. Egy másik fontos okot is meg kell említenem, miért lehetséges Magyarországon ilyen kérdésekben hozzá nem értőknek felelőtlenül fellépniök ? A meteorológiának magyar nyelven még mindig nincs komoly, egyetemi szintnek megfelelő tankönyve — kézirat már volna, de kiadni nem tudjuk —- és még mindig nem jelenhetett meg a magyar éghajlati térképgyűjtemény, továbbá hiányoznak az éghajlati táblázatok. Sajnos, a kézirati anyag csak szakember számára hozzáférhető. Végre egy évvel ezelőtt sikerült a Magyar Meteorológiai Társaság támogatásával megjelentetnem Magyarország csapadéktérképeit

3 és így ma már mindenkinek alkalma van bepillantani abba, hogy milyen is e téren Magyarország állapota. Okvetlenül szükséges volna, hogy megjelenjenek: 1. éghajlati térképeink; 2. megfelelő meteorológiai kézikönyv és 3., hogy a meteorológia egyik egyetemünkön tanszéket kapjon, hogy legyen végre valaki aki, mint arra hivatott tudós, szabadon foglalkozhassék evvel a tudományággal, annak művelésével és nevelje ki a magyar tanárokat és ezen keresztül a magyar értelmiséget, úgy amint arra az ország érdekében szükség van. A tanáron keresztül mind az a tudás beleszivárog a tankönyvekbe, végül a közvéleménybe és akkor nem fogja a nagyközönség hozzá nem értő írók napilapokban kritikátlanul leadott hangzatos jelszavait elfogadni. Kijelentem, hogy bármelyik itt javasolt dologban semmikép sem vagyok érdekelt fél. Mindezeket a kérdéseket a mult évi katasztrófa vetette felszínre. Nem a katasztrófát tagadjuk, a tavaszi fagyok oly erősek és tartósak voltak, hogy arra Alföldünkön az utóbbi 35 év alatt nem volt példa, a júniusi hőség oly irtózatos volt, amelynek mását nem találjuk, amióta hazánkban rendszeres időjárási feljegyzések történnek (1779), ezt még követte a forró július és végeredményben fellépett időjárási szélsőségek nagy nemzeti csapást okoztak. De azt hiszem, az elmondottak után nem gondolhatja senki, hogy mindezek azért léptek fel, mert lecsapolták a káros mocsarakat és elvezették a céltalan vadvizeket. Előadásomat Paul Valéry francia költőtől vett idézettel végzem : „Csak a szélsőséges, az extrém adja értékét a világnak és csak az átlagos adja az állandóságot". Mintha csak egy klimatológus szólalt volna meg. Éghajlatunk állandó, de szélsőségekben gazdag, miért is ezekhez alkalmazkodnunk kell. IRODALOM. 1 .Dr. Hajósy Ferenc: A csapadék eloszlása Magyarországon (1901—1930). A m. kir. orsz. Meteorológiai Intézet kiadványainak X. kötete. (Ára 5 P.) Budapest, 1935. 2. Dr. Steiner Lajos és Fleischmann Rezső : Harmatmérések Kompolton a nagy Magyar Alföld északi szegélyén. A m. kir. orsz. Meteorológiai Intézet kiadványainak XII. kötete. (Ára 2 P.) Budapest, 1936. 3. Dr. Réthly Antal : a) Az Alföld csapadékviszonyai. (Különlenyomat „Újabb tanulmányok az öntözésről" című Földmívelésügyi Minisztériumi műből.) Budapest, 1933. — b) Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikroklimatológiai indokolása. (Vízügyi Közlemények 1934. évi január—-februári füzete.) 4. Boros Tibor : A levegő szárazságának két rendkívüli esete Magyarországon. (Az Időjárás 1933. évi XXXVII. évf. 74—81. old.) Budapest, 1933.