Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?

162 XlII/b TÁBLÁZAT. с). А 110 éves sorozat főbb eredményei. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 100 éves közép 1831/1930 . . —1-3 0-6 5-4 11-5 16-8 20-1 21-9 21-1 16-6 11-3 4-7 0-3 10-7 A legmelegebb hónap 4-6 6-9 10-4 15-4 21-4 23-9 26-9 24-1 20-4 15-6 10-4 5-1 12-6 Év 1821 1843 1882 1841 1883 1848 1834 1890 1834 1907 1926 1915 1834* A leghidegebb hónap .... —9-0 —7-6 0-3 7-7 12-3 16-9 18-4 18-0 11-6 6-8 —0-3 —10-0 9-2 Év 1893 1929 1845 1929 1919 1923 1913 1833 1912 1905 1835 1879 1840 Ingadozás . . 13-6 14-5 10-1 7-7 9-1 7-0 8-2 6-1 8-8 8-8 10-7 15-1 3-4 Közepes hiba 0-184 0-185 0-150 0-119 0-122 0-101 0-093 0-101 0-105 0-122 0-137 0-178 0-049 Azt hiszem ezt nem kellene külön is bizonyítani, de mégis szükségesnek tartom az elmúlt 110 esztendő nyarainak és teleinek átlagos hőmérsékletét grafikusan ábrázolni. Látjuk itt, hogy milyen ingadozások vannak úgy a telek, mint nyarak hőmérsékletében és aki ennek a görbének a láttára mégis az Alföld éghajlata egyirányú forróvá válásáról beszél s fenntartja elsivatagosítási állítását, azt sajnos, meggyőzni nem lehet. Látjuk, hogy igen szigorú telek, forró nyarak, majd igen enyhe telek és nedves, hűvös nyarak elég rendszertelenül követik egymást. Nem akarom azt kutatni, hogy milyen törvényszerűséget lehet kimutatni a két görbe alapján a telek és nyarak hőmérsékleti váltakozását illetőleg, csak arra óhajtok rámutatni, hogy semmiféle egyirányú eltolódásról nem lehet szó. Ha netalán azt mondaná valaki, hogy ezek a Budapestre vonatkozó adatok nem érvényesek az Alföldre, arra csak azt felelem, a klimatológiai-kutatás alapfeltétele szerint az időjárás egyes elemei értékeinek változási rendje nagyobb területeken egyirányú. Tehát ha Budapesten valamelyik év nyarának középhőmérséklete egy-két fokkal akár felfelé, akár lefelé, esetleg el is tér az Alföld hőmérsékletétől, egész bizonyos, hogy a hőmérsékletnek egypár tizedfokon belül hasonló irányú és értékű az eltérése az Alföldön is. Ezért lehetett ennek a kérdésnek bizonyítására a .Bacsó-féle 100 éves budapesti hőmérsékleti sort felhasználni. Hogy a budapesti hőmérsékleti sor eredményeivel hasonlót a hegyek, az erdők, a jégárok borította Ausztriára is megállapítottak, legyen szabad még felemlítenem Steinhäuser

1*) bécsi meteorológus megjelent tanulmányát. Steinhäuser ugyancsak 100 évet meghaladó osztrák hőmérsékleti megfigyeléseket dolgozott fel. Ebből a dolgozatból idézem a következőket : „Összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy egyirányú állandó hőmérsékletváltozás nem mutatható ki." „Átlagban a kiegyenlített évi középhőmérsékletek az utóbbi félszázad folyamán lassanként emelkedést mutatnak". „Nyáron a mult század közepe óta süllyedt a középhőmérséklet, mintegy a jelen század