Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
nek szintjét. Hangsúlyoznom kell, hogy ebben a kérdésben nem vagyok szakember, erre a vízügyi szakértők hivatottak a választ megadni. Csupán a kérdés egyik részéhez tartom szükségesnek azt megjegyezni, hogy természetesnek látom azt a jelenséget, hogy csoportosan fellépő száraz évek alkalmával a talajvíz szintje utólag leszáll, míg nedves évek után újból emelkedik és ezen belül is határozott évi járása lesz a talajvíz magasságának. Tehát ha most alacsony is, majd jönnek csapadékos és avval együtt árvizes esztendők, amint arra Kiss Ferenc 1 0 szegedi tanulmányában is reámutatott, amikor a talajvíz színe ismét magas lesz, sokkal magasabb, mint talán kívánatos volna. Újból lesznek évek, amikor az Alföld népe a vízimérnökök segítségét fogja kérni, mert árvízveszedelemtől fél. Gondoljunk csak a szomorú emlékezetű 1919. év tavaszára, amidőn Szolnok város apraja-nagyja éjjeli kényszermunkában szállította a földet a töltésekhez, hogy a víz által körülvett alföldi várost megmentse a teljes pusztulástól. Szárazsági számok. A csapadék fontos meteorológiai elemi voltára reá mutattam, de kénytelen vagyok még egy kissé a csapadékkal foglalkozni, mert a szárazsági kérdésekben éppen ez a döntő tényező és ha nincsen eső, úgy mind jobban szárazzá válik nemcsak a talaj, hanem a levegő is. Fokozatosan növekedik a nyári hőség és a növekedő hőmérsékletű levegő, mind több párát tud magába felvenni, miáltal fokozza a párolgást is. Ekkor a felszíni vizek fokozottabb mennyiséget párologtatnak el, a levegő tömegei azt felveszik és a szelek szárnyán tovább szállítják, hogy ottan ejtsék le, ahol valamilyen ok miatt a levegő felemelkedni kénytelen. Mert a levegőtömegek felemelkedése nélkül nem képződhetik csapadék. így tehát, ha más okok nem kényszerítik lecsapódásra a hazánkban elpárolgott sok nedvességet, lehet, hogy környező hegyvidékeink — a megszállott területek kapnak abból esőt — de ilyen nagy szárazságok mellett még az sem biztos, amint azt éppen az elmúlt év nyara bizonyítja. De nemcsak a csapadék mennyisége, hanem a szárazság foka is, olyan tényező, amelyet külön figyelemre kell méltatnunk. Ezt a fogalmat, mint „Dürrezahlen", a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója Schmidt 1 1 professzor vezette be a meteorológiába. Eljárása a következő volt : Ha 1 napig nem esett az eső, akkor a szárazsági szám 1, ha már két napig nem esett, akkor 3, u. i. az első számhoz hozzá adta a következő napok hosszát, 3 nap már (1+2 + 3) =6 és így fokozatosan minél hosszabb ideig nem volt eső, annál nagyobb lett a szárazsági időnek értéke, illetve súlya. A képlet amelyben n esőnélküli napok száma.* Azonban száraz napnak számít már az is, amelyben a csapadék nem érte el az 1-0 mm-t, így tehát figyelembe vette a gazdáknak azt a megállapítását, hogy az 1 mm-en aluli eső nem számít. Bár meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint ez el nem hanyagolható mennyiség, mert hiszen, ha olyan nagy súlyt tulajdonítunk a harmatnak s a harmatos napoknak, amelyeken a csapadék mennyisége kb. 0-2 mm-nek, de legfeljebb 0-3 mm-nek felel meg, akkor kétségtelen, hogy növényélettani szempontból nem hanyagolható el az 1 mm-en aluli eső sem. De tartottam magamat Schmidt eljárásához, mert a szárazsági szakaszokat, jobban kidomborítja és ez alapon feldolgoztam a szárazsági időjárási * Pl, Ha egyfolytában 10 napig tart a szárazság, akkor n = 10, tehát 10. 10 + 1 = 55 a szárazsági szám.
