Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
139 III. TÁBLÁZAT. A levegő nedvessége a három, nyári hónapban d. u. 2 órakor °/ 0. Turkeve 1901—35. Év VI. VII. VIII. Év VI. VII. VIII. Év VI. VII. VIII. 1901 .. 56 57 59 1913 . . 61 68 70 1924 . . 47 42 (61) 1902 . . 52 47 47 1914 . . 67 60 52 1925 . . 44 65 (60) 1903 . . 64 55 46 1915 . . 65 63 64 1926 . . 65 55 54 1904 . . 52 40 39 1916 . . 56 57 51 1927 . . 46 43 47 1905 . . 59 46 41 1917 .. 44 48 49 1928 . . 49 41 41 1906 . . 56 50 48 1918 . . 49 52 51 1929 . . 53 46 55 1907 . . 62 52 45 1919 . . 43 52 44 1930 . . 45 45 49 1908 . . 48 50 60 1920 . . 58 54 62 1931 . . 48 46 49 1909 . . 56 53 49 1921 . . 51 38 43 1932 . . 48 47 48 1910 . . 53 55 48 1922 . . 48 36 43 1933 . . (58 51 52) 1911 . . 54 42 50 1923 . . 48 39 32 1934 . . (52 49 44) 1912 . . 59 51 54 1935 . . (45 43 49) J úniu 3 \ 1 Július ) havi közép d. u. 2 órakor 50% ; nyári közép 51% Augusztus 1 1 ban azok középértékeit tüntettem fel. (Néhány hiányzó adatot Szerep megfigyelésével pótoltam, figyelembevéve a két hely különbségét ). Az adatok szerint a 35 év közepes délutáni nedvességi átlaga 51%. Tehát a legforróbb napszakban a levegőben még mindig több mint a fele van meg annak a nedvességnek, amit a levegő az adott hőmérsékleten elbír (100%-a telített állapot, 0%-a, amire az Alföldön sohasem volt példa, páramentes levegő volna). Ugyanazon hőmérséklet mellett, ha csak 8—10%kal volna magasabb a levegő nedvessége, az alföldi éghajlat már szinte elviselhetetlenné válnék és a nehéz testi munkát a szabadban megnehezítené. Az adatok szerint látjuk, hogy a legszárazabb nyáron, 1922 és 1923-ban a nedvesség 40—42% volt, továbbá igen száraz volt 1904-ben is, amikor 44% a közép. A nralt évi katasztrofális nyár 46% közepet mutat, meg kell jegyeznem, hogy ennél szárazabb levegővel az elmúlt 35 év alatt 5 évnek nyara bírt és volt még 2 nyár hasonló fokú (46%-os) nedvességgel. Az 1901 óta elmúlt 35 június közül a mult évi június 45%-ával a legszárazabbalc közé tartozott, de hasonló volt 1917, 1925 és 1930. De nem volt 120 év alatt ily forró június! A júliusok az elmúlt 35 év alatt 8 ízben voltak szárazabbak, míg az augusztusok pediglen 19-szer. Egyirányú állandó és fokozatos szárazzá válás bizony itt sem mutatható ki. Nem akarok kiterjeszkedni a legszárazabb esetek tárgyalására, mert az részletesen megtalálható Borosnak 4 „Az Időjárás"-ban megjelent T. értekezésében, melyben a hazai legnagyobb szárazsági esetek külön fel vannak dolgozva és okaik megmagyarázva. Itt bemutatom 1930 július 4-i és 1931 július 15-i rendkívül forró és száraz napok levegőnedvességi térképét. Ekkor mindkét esetben a levegőnedvesség 15%-ra szállott alá. Ez igazi sivatagi szárazság. Épp a dolog rendkívülisége miatt bemutatom a két térképet is, mert ezek a szárazság hazai szélső értékei.
