Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - I. Sajó Elemér: Víziközlekedésünk és víziutaink fejlesztése

126 10. A víziútnak sok mellékes haszna is van, így lecsapolás, öntözés, vízierők, azután ipar céljaira alkalmas hajóúttal (és vasúttal) ellátható területek teremtése stb. Mivel nagyobb tömegekkel dolgozó iparok ma már feltétlenül igénylik a víziutat és így csak csatorna vagy folyó mellett telepedhetnek le, a statisztikai adatok alapján végzett számítások szerint a víziutak mentén sokkal jobbak a kereseti viszonyok és a népsűrűség növekedése körülbelül háromszor olyan nagy, mint az egyéb területeken. 11. A víziutak építése — miután a beruházásnak mintegy 76%-a munkabérre esik — aránylag igen hathatósan csökkenti a munkanélküliséget. 12. Egy-egy víziút építésének megkezdése előtt nagyon részletes közgazdasági tanulmányok végzendők a várható forgalomra és a jövedelmezőségre vonatkozólag. Ezek a tanulmányok és előmunkálatok lehetőleg külön szervre bízandók. Mint a német birodalmi közlekedésügyi minisztérium tanulmányának ebből az összefoglalásából láthatjuk, az új német közlekedésügyi politika még szabatosabban tisztázza a vasutak és víziutak egymáshoz való viszonyát és újabb megállapításai igen kedvezőek a víziutakra vonatkozólag. A jövő munkaprogrammja víziutaink és hajózásunk fejlesztése tekintetében. Az előzőkben már röviden ismertettük a víziutak építése terén a nyugati államokban folyamatban levő igen erős fejlődést. Azok az államok, amelyeknek domborzati viszonyai, sík fekvése ezt lehetővé teszi, igyekeznek a kedvező helyzetet kihasználni. A sík és enyhén dombos vidéket átszövi „nagy hajózásra" berendezett mesterséges csatornákkal és csatornázott folyókkal. Míg a régi, csak 2—300 tonnás hajókkal járható kis csatornák — így Franciaország régi csatornáinak jelentékeny része is — már elavultak, mert majdnem olyan drágán szállítanak, mint a vasút, addig az 1000—1200 tonnás ,,nagy csatornák"-on a tömegáruk szállítása, mint azt az imént részletesen előadtuk, körülbelül csak negyedrészébe kerül a vasúti szállítás költségének. Ez az olcsó szállítás éppen úgy életre hív egy eddig még szunnyadó, eddig még nem volt nagy forgalmat, mint a vasút is annak idején szintén új, hatalmas, addig sohasem sejtett arányú forgalmat teremtett meg. Régi igazság, hogy minden közlekedési eszköz saját magának teremti meg a forgalmat. A nagycsatornák kiépítésével — úgy mondhatjuk — az illető államok beviszik a tengert az országuk belsejébe és ezzel — mint ezt sok tapasztalati adat igazolja — hatalmas fellendülésnek, felvirágzásnak vetik meg az alapját. Vízierőink túlnyomó részétől megfosztott a békeszerződés. Annál indokoltabb, hogy hasznát vegyük annak, ami megmaradt. Sík és dombos fekvésű, nagyobbára jó, sőt igen jóminőségű mezőgazdasági területeink helyes felhasználásába kell vetnünk főképen reményünket, erre a térre kell összpontosítani minden erőnket, hiszen lényegében véve iparunk és kereskedelmünk boldogulása is mezőgazdaságunk virágzásától függ. Mezőgazdaságunk fellendítésében a kínálkozó eszközök között majd kétségtelenül egyik igen jelentékeny tényező lesz az öntözés, másik pedig az olcsó vízszállítás. Tengerünk nincsen, de annál fontosabb, hogy minél olcsóbban jussunk el a tengerhez és a Dunán a nyugati piacokra.