Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VIII. Csák Zoltán: A Kvassay-zsilip környékén elsüllyedt úszó műtárgyak kiemelése

A KVASSAY-ZSILIP KÖRNYÉKÉN ELSÜLLYÉDT ÜSZŐ MŰTÁRGYAK KIEMELÉSE. írta : CSÁK ZOLTÁN. 1930 óta a Soroksári-Dunaág felső torkolata környékén több, az elsüllyedés és kiemelés szempontjából érdekes és tanulságos hajószerencsétlenség történt. Az itt leírt eseteknél két alkalommal is, legalább részben, a balesetek közvetlen okozója az időjárás volt. Ezért nem lesz érdektelen, ha, főleg a legutóbbi hajóelsüllyedés kapcsán megvizsgáljuk azokat az időjárási tényezőket, melyeknek együttes hatására a nyilt vízen való tartózkodás könnyen veszélyessé válliatik. Tudvalévő, hogy az időjárási viszonyok pillanatnyi helyzetének megváltozására, annak valószínű kialakulására és várható mértékére az időjárási frontok adnak nagyjából feleletet és magyarázatot. Időjárási fronton különböző fizikai tulajdonságú (mint a hőmérséklet, nedvesség, stb.) légtömegek határfelületét, illetőleg azoknak a föld felszínével való metszésvonalát értjük. A fronton előállható nagy hőmérséklet- (tehát fajsúly-) különbségnek közvetlen következménye, hogy a hideg levegőtömeg, mint egy ék. a meleg levegőtömeg alá nyomul, ami az addig stacionär állapotot megbontva, pára képződéssel és viharos időjárás keletkezésével jár. Természetszerűleg ez a folyamat nem megy szabályszerűen, egyenes vonalban végbe ; leszakad egy-egy légtömeg és előbbrenyomul, vagy hátrább marad a többinél, ami forgószél okozója lehet. Az ilyen jelenség, éppen keletkezésénél fogva, helyi jellegű ugyan, a fellépő nagy szélsebességek miatt azonban rendkívül káros és veszélyes hatású lehet. Ez az eset állott elő 1935 augusztus 14-én is, amikor a szél sebessége helyenkint, például a Margitsziget környékén is, egészen bizonyosan meghaladta a 30 m/sec-ot. Ennek mértékére jellemző az az adat, hogy az utolsó 20 évben Budapesten azoknak a napoknak a száma, melyeken a szél sebességmaximuma a 20 m/sec fölé emelkedett, mindössze kettő volt. Az említett napon történt hajószerencsétlenség megérthetésének szempontjából tudnunk kell azt is, hogy az 1918—1934. évi feljegyzések szerint a maximális 10 m/sec sebességet elérő szelek 80%-a nyugat—északnyugat, illetve északnyugat irányú, végül azt is, hogy a szél ereje a vízfelület felett megnő. Ilyen körülmények következtében süllyedt el 1935 augusztus 14-én a Nagybátony—Újlaki R.-t.-nak egy fával megrakott, 400 tonnás, nyitott tetejű uszálya a Vámmentes Kikötő bejárata fölött, a jobbparttól mintegy 200 m-nyire, amint vontatógőzösével és még három uszállyal útban volt alsó vontával Mohácsról. A mentési munkálatokat haladéktalanul meg kellett kezdeni. Az uszály a hajózó útban feküdt. A mélység itt körülbelül ö m, az uszályon 2-5 m-es víz volt. A hajóemelő csavarok elhelyezéséhez szükséges támszerkezetet két uszályra szerelték