Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VII. Vajcsik Lipót: Vízcsőhálózatok fenntartásával kapcsolatos feladatok

91 köttetés fenntartásánál. Természetesen a megfelelő szerszámoknak, gépeknek (szivattyúk, kompresszor stb.), járóműveknek, tartalékanyagoknak stb. mind készenlétben kell lenniök. Mindez könnyen megvalósítható ott, ahol a készültségi szolgálat egyébként is jól meg van szervezve. A mérnököket, ügyeleteseket, munkásokat külön ki kell tanítanunk, mik a feladataik légi támadások esetén. Beosztásukon és műszaki teendőiken kívül különleges tárgykörökben (gázismeretek, elsősegély-nyújtás stb.) is ki kell őket képezni. A gázok hatása ellen védő álarcokról, ruhákról, cipőkről stb. is gondoskodjunk. A nagyközönséget is tájékoztassuk, hogyan járjanak el légi támadás alkalmával a vízellátásban fellépő zavarok esetén. Biztosítanunk kell a különböző hatóságokkal és biztonsági szervekkel (tűzoltók, rendőrség stb.) való teljes együttműködést. Mindent összefoglalva : a légi támadások okozta bajok leküzdésére a szolgálatot gondosan szervezzük meg, a munkaerőkkel feladataikat gyakoroltassuk, majd ezek után riadókkal győződjünk meg arról, hogy a szervezés helves-eï A tanulmányom első részében ismertetett tevékenységek legnagyobb részükben előnyösen hasznosíthatók a hálózat légvédelemre alkalmassá tételénél is. Üjabban az irodalomban is találunk vízművek és főleg az elosztóberendezések légvédelmi feladataival foglalkozó tanulmányokat. W. Ebner értékes dolgozatában (11) arra a fontos körülményre hivatkozik, hogy a műszaki és szervezési felkészültségen kívül döntő tényező az eredményes tevékenységben az ember. A légvédelemben részt vevő alkalmazottaknak áldozatkészeknek kell lenniök, férfias hűséggel kell feladataikat ellátni. Ennek folytán az előírásokon, rendeleteken stb. felül nagyon fontos az is. kik vezetik a munkálatokat. Ezeknek irányítani kell tudni, a többieknek pedig az utasításokat követni kell. Budapest légvédelmi helyzete általában nem kedvező. Dr. Aujeszky László tanulmánya (12) szerint fővárosunknak a politikai határokhoz viszonyított fekvése már magában véve veszedelmes, másrészt a főváros természeti fekvése, a Duna folyása, jellegzetes hegyformák stb. is jól tájékoztatják az ellenséges repülőket, így a fővárost sem a mesterséges köd, sem az elsötétítés nem fogják kielégítően leplezni. A célszerű légvédelmet a helyi viszonyok alapján kell megszerveznünk és nem a külföldi városok intézkedéseit lemásolnunk. Amint általában érvényes ez az elv az egész város légvédelmi rendszerének megállapításánál, épp úgy szem előtt kell tartanunk a vízművek légvédelmi terveinek elkészítésénél is. A vízművek szempontjából azonban Budapest helyzete nem olyan kedvezőtlen. Több víznyerő telepünk lévén, csak a szerencsétlen körülmények halmozódása döntené a várost teljes vízhiányba. A medencék száma és elhelyezésük is nagyjából kielégítő, a medencék űrtartalmának növelése azonban fölötte kívánatos. Csőhálózatunk legnagyobb részében már körvezetékekből áll. Több-kevesebb teendőnk van ugyan még ezen a téren, de ezek elvégzése nem fog nagyobb akadályokba ütközni. A tolózárak száma is elégséges, a még szükséges pótlásokat fokozatosan fogjuk foganatosítani. !*' Ügyeletes és javító szolgálatunk szervezete megfelelően illeszthető be a légvédelmi tervezetbe. p* Fentiekben a vízcsőhálózatok légvédelmi szerepét és feladatát vázoltam. A részletkérdések tárgyalására nem térhettem ki. Csupán irányelvekre mutattam reá, melyek alapján a helyi viszonyoknak megfelelő hálózati légvédelmi tervet elkészíthetjük.