Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - VI. dr. Lászlóffy Woldemár: Nyílt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel

707 növekszik, a víz csak mozgásállapotváltozással tud keresztülhaladni a szűkületen. Ennek megfelelően a vízmélység a belépésnél mért m

2=0-9m

1 értékről a kilépésig m

2—-0-5—0-6m

x értékre csökkenik és a szűkítés után a táguló szakaszon — vagy az alatt — vízugrással tér vissza az áramló állapot. A vízugráson kívül jellemzőek a vízszínen látható ferde redők, melyek hegyesszögben keresztezik egymást. A kontrakciót a szűkület torkában köríves redők jelzik (4/f ábra, 2. és 4. kép). Rohanó vízmozgás esetén az alsó vízszín magassági helyzete már nem befolyásolja a felső m

1 vízmélységet, csupán a vízugrás helye tolódik feljebb és feljebb, amint az alsó víz duzzasztó hatása növekszik. Szépen igazolják a mondottakat az alábbi kísérleti eredmények : \ kísérlet sorszáma Vízhozam 1/mp Felső vízmélység cm Alsó vízmélység (az ugrás után) cm A vízugrás helye, (távolsága a szűkítés kezdetétől) cm 53 1-92 6-46 0-86 végig rohanás 54 1-90 6-45 3-43 83 55 1-88 6-35 4-25 37 56 1-й 2 6-37 5-15 19 63 1-36 5-28 3-82 27 64 1-35 5-25 2-20 86 65 1-34 5-23 0-96 végig rohanás A k—f(m

2/m

1) összefüggés szabályos (7. ábra). Az m

2 mélységet a szűkület bármely helyén mérhetnénk, mert az m

2\m

x viszonyszám egyértelműen meghatározza а к lefolyási tényezőt. Tudjuk azonban, hogy a mozgásállapotváltozás következtében m

2 a szűkületen belül feltétlenül felveszi a 0-6—0-7 nx

x határok közé eső összes értékeket, ami azt jelenti, hogy a vízmennyiség képletében szereplő m

2/m

1 értéket a 0-6—0-7 határok között tetszés szerint felvehetjük anélkül, hogy 7. ábra. Rohanó vízmozgás. A lefolyási tényező m

2/m

1 függvényében. A 34—37, 40—44, 49— 57, 03—65 és 68—73 kísérletek eredményei. — Régime torrentiel. Le coefficient к en fonction de m,/»!,. D'après les essais No 34—37, 40—44, 49—57, 63—65 et 68—73. — (1) Voir la traduction sous la figure 5. 45*