Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

64 1. Az I. számú szivattyú és a tartalékul szolgáló II. számú szivattyú egymás mellett van. (Az ábrán teljes vonallal.) 2. A két szivattyú egymással szemben, a fővezeték két végén van. (Az ábrán vonalkázva.) Az 1. számú elrendezést szoktuk rendszeresen alkalmazni, mert így a haj tó­gépek, légtelenítő-berendezések stb. közösek lehetnek, az üzem áttekinthető és az átkapcsolások is egyszerűen hajthatók végre. A 2. számú elrendezésnél a tartalékszivattyúnál is külön hajtógépek és lég­telenítő-berendezés szükségesek. Minden átváltásnál a beszabályozott kútellen­állások is meg fognak változni. Egyetlen előny, hogy az ellenkező irányú vízáramlás a csővezeték eltömődését jobban megakadályozza. Az eddigiekből látjuk, hogy a talajvízszínsüllyesztés az alapozási munkák egész ideje alatt zavartalan és megszakításnélküli, folytonos üzemet kíván. Ezt a folytonosságot a vízszál leszakadásai fenyegethetik. Ennek legyakoribb okai : 1. Géphiba vagy szivattyúeltömődés, esetleg szivattyútömítetlenség a gép­házban. 2. A szívófővezeték tömítetlensége vagy eltömődése. 3. A szívóvezeték alátámasztásainak süllyedése. 4. A szívócsövek elégtelen hossza és az alacsony kútvízállás következtében légörvény beszívása alulról. 5. A szivattyúk túlméretezése. (A szivattyúk a kis vízmennyiség elszívásához túlnagyok.) 6. A talajban gázok vannak, amelyek a talajvízzel együtt a szívócsövön át a fővezetékbe jutnak és ott a vákumot megzavarják. A felsorolt bajok megelőzésére és orvoslására a következők szolgálnak : ad 1. A gépek és szivattyúk 100%-os tartalékolása és a gépházban és a szivattyúházban állandó szakfelügyelet. ad 2. A szívófővezeték gondos és alapos tömítése, a csőcsatlakozások foly­tonos felülvizsgálata, a vezeték vonalában a fölös kanyarok és iránytörések elkerü­lése, végül hatásos légtelenítő-berendezés felszerelése (légszivattyú). ad 3. A fővezetéknek szilárd bakokkal, vagy teherbíró földrézsűn való gondos alátámasztása. ad 4. Legalább 7-5—8 m hosszú szívócsövek használata és a kútvízállások állandó ellenőrzése. (Tolózár-fojtások.) ad 5. Nem szabad kis vízmennyiséghez túlnagy szivattyúkat venni, de ha már így van, akkor a tolózárakat erősen fojtani és a szivattyúkat a talajvíz szívá­sával párhuzamosan máshonnan vett vízzel is táplálni kell. Ez a táplálás a nyomó­vezetékből visszavezetett vízzel, vagy külön nyilt kútba való szívócsőleágazással történhetik. ad 6. Megfelelő légtelenítő berendezés (légszivattyú) és a fővezetéknek a szivattyúktól való folytonos lejtésben való elhelyezése, hogy közben légzsákok ne keletkezzenek. A vízszál leszakadása nemcsak azzal a közvetlen bajjal jár, hogy a talajvíz az alapgödörben felemelkedik és a munkát lehetetlenné teszi, sőt az addig elkészített építményi részeket is — részben vagy egészben — tönkreteszi, hanem az ilyen sorozatos leejtések és felkapások a talajban ellenkező víz mozgásokat hoznak létre, minek eredménye az lesz, hogy az ide-oda áramló talajvíz a magával ragadott

Next

/
Thumbnails
Contents