Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

669 felszerelését illetőleg. A Wolchow és Szvir kiépítésénél főleg svédek a tanácsadók, amint őket hívják leginkább víziturbina kérdéseknél is, bár Voith és az amerikaiak is sok ízben konzultálnak és adnak el turbina- és turbinaregulátor-szerkezeteket. A vízierő konzultánsok közt szerepel még az olasz Omodeo műszaki irodája, az amerikai Craeger, a magyar Kelen. Földmechanikai kérdésekben Terzaghi is nagy szerepet játszik. A Volga—Don-csatornát a német Thierry és Seifert is konzultálják. A középázsiai öntözőműveknél — Taskendben — az amerikai Davis a főszaktanácsadó. A ,,Cesz"-ben, a központi villamosítási tanácsban is ülnek németek. Német geológusok (Wilser, Arens stb.) is sok víziépítésnél működnek közre. A döntés ezeknek a szakvéleményeknek a sorsa felett persze az állami hatóságok kezében van, ahol az orosz szakértőknek is van hozzászólásuk. De a külföldiek nagy hatása tagadhatatlan. Látjuk tehát, hogy az orosz kormány a nagy tervek helyes kidolgozását a régi orosz gárda és nagyszámú külföldi szakértő bevonásával biztosítani tudta. A fiatal mérnökök kiképzése is megfelel a követelményeknek. A tudományos felkészültség növelésére is sokat tesz az állam. A legtöbb új szakkönyv megjelent orosz fordításban is és Ludinnak, Schocklitschnak, Kulkának, Terzaghinak, Blighnek, Craegernek a hazájukban sem igen van több olvasója, mint az orosz mérnökök között. Az állami tervezési és építési irodáknak, úgyszintén a nagyobb építkezéseknek — és persze a főiskolákon is — nagy könyvtárak vannak orosz, angol, német nyelvű könyvekkel és szaklapokkal. Legkedveltebbek az amerikai és német szaklapok, de még a beton- és cementipar francia szaklapjai, angol és olasz mérnöki szaklapok is el vannak terjedve. A tudományos munka egyre jobban speciális tudományos intézetekben összpontosul. A hidraulika intézete (Nigi) és az Aerodinamikai Intézet (Cági) nagyszabásúan meg vannak szervezve és nagy laboratóriumokkal rendelkeznek. Ezeknek az intézeteknek és a legtöbb főiskolának is nagyon jól felszerelt hidraulikai laboratóruinaik vannak. Földmechanikai kísérletekkel is sokat foglalkoznak. A nagyobb építkezéseknek megvannak a maguk laboratóriumaik. így például a fehértengeri „kombinátnak" nagy betongátjait és energiamegsemmisítő konstrukcióit saját hidraulikai laboratóriumában vizsgálták meg. Minden nagyobb gáton és védtöltésen a depressziós vonal meghatározására piezzométerek vannak beépítve az esetleges süppedések és víznyomás vagy egyéb ok által történt eltolódások meghatározására pedig geodéziai jegyek. A beton belseje hőmérsékletének és az ott uralkodó feszültségek megállapítása beépített villamos vagy más rendszerű tenzoés termométerekkel történik. A beton és cementek is a többi országokhoz hasonlóan rendszeres kísérletek tárgyai (Szilikát Intézet). Minden újszerű kísérleti rendszert alkalmaznak. így például sok építkezésnél kisebb léptékben megszerkesztett, a tényleges anyagból való töltésekkel, hallépcsőkkel, zsilipekkel kísérleteznek. A szivárgási depressziós vonal és a gátak alatti víznyomás-potenciálesésének megállapítása is újszerű, -—• a villamossággal való analógián alapuló metódusuk van (Pawlowszki), melyet most Amerikában is alkalmaznak. Ez abból áll, hogy egy fémlemezen kivágják a vízhatlan épületrészek, betongát, szádfalak stb. kontúrját, a különböző szivárgási koefficienssel bíró anyagokat különböző ellenállású fémmel

; ráragasztásokkal utánozzák, a lapon azután mérik a villamos potenciálesést és megrajzolják. így állapítják meg, megfelelő kiigazítással, a szükséges gátalap, illetőleg szádfal hosszát. Minden nagyobb