Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

53 végrehajtási mód sem választható meg, mert hiszen az alap választandó méretei is összefüggésben vannak az alapozás kivitelével. Ha mármost egyrészt a talajvíz állása és az altalaj szemszerkezete, másrészt az építendő szerkezet alapozásának nagy terjedelme, vagy a vízszín alá építendő bonyolult szerkezeti részek, vagy gazdasági és egyéb indokok folytán eldönthető, hogy az alapozás talajvízszínsüllyesztés védelme alatt hajtandó végre, akkor következik a talajvízszínsüllesztő berendezés megtervezése. Ez a tervezés az előbbiek alapján a következőket foglalja magában : 1. Az elszívandó vízmennyiség előzetes megállapítását a megkívánt minimális süllyesztésre (az előállítandó depressziógörbére) való tekintettel. 2. E vízmennyiség elszívásához és a kívánt süllyedési görbe előállításához szükséges eszközök meghatározását, tehát : a) яг alkalmazandó szűrőkutak számát, szerkezetét, átmérőjét, mélységét és egymástól való távolságát, alaprajzi elrendezését, b) a kutakból eltávolítandó vízmennyiség együttes szállítására szolgáló szívócsövek és vezetékrendszer átmérőjét, hosszát, helyét, magassági helyzetét és alakját, c) a vízmennyiség elszívásához szükséges szivattyúk méreteinek és magassági helyzetének meghatározását, valamint a szivattyúk meghajtásához szükséges erőgépek nagyságának és a meghajtás módjának megválasztását. Amint tudjuk, a vízmennyiség és a süllyedési görbe közötti összefüggésben a talajnemeket jellemző к áteresztőképességi koeficiens, R = süllyesztési hatótávolság, H = a vízvezető réteg vastagsága és / = a kút vízbefogadóképessége játszanak szerepet. Ezeknek előzetes felvételére más támpont •—• mint a hasonló körülmények között végrehajtott ilyen természetű munkák megfigyelései alapján felállított következtetés — nem áll rendelkezésre. Az ilyen ,,érzék alapján'

1 való felvételek igen nagy gyakorlatot kívánnak és velük igen súlyos tévedéseket lehet elkövetni. A 2—300%-os tévedés is előfordulhat és hogy ez azután az alapopozásnál mit jelent, azt fölösleges is részletezni. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy bármilyen pontosan is állanak rendelkezésünkre az egyes homogén talajnemekre vonatkozólag megállapított tapasztalati értékek, a valóságban valószínűleg nem fogunk ilyen homogén altalajt találni. Általánosságban ugyanis megállapítható, hogy a vízfolyások esése az idők folyamán folyton csökkenő irányzatot mutat. Ennek megfelelően tehát a völgyvonulatok felső áteresztő rétegeiben alul van a nagyobbszemű kavicsos hordalék, ami felfelé állandóan kisebb és finomabb szemcséjű talajokba megy át. Ebből láthatjuk, hogy ugyanabban a munkagödörben és ugyanazon szűrőkútra nézve is egész sorozat к érték érvényes. Ezek befolyásának pontos számítása azután teljesen lehetetlen volna. A várható hidraulikai viszonyokról való előzetes tájékozódás miatt ezért igen fontos és úgyszólván elengedhetetlen, hogy magában az alapgödörben próbaszivattyúzást, próbasüllyesztést hajtsunk végre. A próbaszivattyúzás végrehajtására építhetünk próbakutakat, amiknek azonban teljesen azonosaknak kell lenniök (átmérő, szűrőfelület, mélység) a véglegesen beépítendő kutakkal. De kiindulhatunk valamely közelítőleg, tapasztalat alapján felvett általános elrendezésből is. Ennek alapján az első két-három kutat