Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

51 lévén a vékony rétegben kialakuló esés, nem közelíthető meg a talaj határsebessége. A hasznos befolyási keresztmetszet pedig a kútvízállás süllyedésével folyton csökkenik. A kis kútteljesítmény miatt tehát nem szívható el a megkívánt süllyesztéshez szükséges vízmennyiség. Segítség lehet ilyenkor : 1. Sok erősen lefojtott kútnak egymáshoz igen közel való elhelyezése (v. ö. Autóbuszgarázs). 2. A kutaknak lefelé, az agyagba való meghosszabbítása. Ezt a benyúló részt is kaviccsal töltjük ki és így legalább a kútvízállás az anyag felszíne alá vihető és így nagyobb esést fog a talajvíz kapni, s ezáltal nő a kutak befogadóképessége (v. ö. 10/c. ábra). 3. Külön alsó segédkutakat fúrunk szintén be az agyagba, ahol lényegében a 2. pont alatti elvek alapján fogjuk a nagyobb süllyedést elérni (v. ö. Szfőv. Nagyvásártelep). ej A süllyesztési viszonyok kiszámításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a jelenséget sem, hogy minden kútnak bizonyos ellenállása van. Ezen értjük a kút szűrőfelületének eltömődéséből, vagy túlságos finom voltából keletkező súrlódás és a szűrőkeresztmetszet kontrakciója okozta nyomómagasság-veszteségeket. Ezeket jellemzi : az a magasságkülönbség, amely a kút külső felületén lévő talajvízállás és a kút belsejében lévő vízállás között van. Mivel a talajvízszínsüllyesztő üzem folyamán a kútba áramló víz állandóan visz magával talajrészecskéket •— melyeket a kút szűrőköpenye fog fel legnagyobbrészben —, a kút pórusai mindjobban eldugulnak és a beszüremlő víz mind nehezebben és nehezebben jut bele a kútba, mert folytonosan növekvő ellenállással, vagyis kisebb és kisebb keresztmetszettel fog találkozni. Ez azután abban jelentkezik, hogy a kútköpeny külső felületén lévő vízállás emelkedni fog és vele együtt az egész depressziógörbe párhuzamosan fölfelé tolódik. Hosszabb ideig tartó üzemeknél tehát ezzel a veszteséggel számolni kell és bizonyos biztonsággal kell a szükséges süllyesztést megválasztani. A szerencse csak az, hogy a legmélyebb részek alapozása az üzem első idejében szokott elkészülni s azután már a víz kisebb felemelkedése ezekre a kész építményrészekre már nem káros. Ennek az ellenállásnövekvésnek a nagysága függ a talajvízszínsüllyesztés időtartamától és a talaj minőségétől. Finom homokos talajban a szűrőfelület eldugulása sokkal hamarabb történik, mint durvább kavicstalajban. A kút belsejében lévő vízszín természetesen nem emelkedik, hanem inkább süllyed, mert míg a szivattyúk állandó vízszállításra vannak beállítva, addig a pórusok eldugulása folytán a kút befogadóképessége csökkenik, tehát ugyanazt a vízmennyiséget csak nagyobb mélységben érhetjük el. (V. ö. 8. ábra.) Ez a jelenség a gyakorlatban azonban veszélyeket rejt magában, mivel a kút teljes kiürítésére és a víz leejtésére vezet. Ezért szükséges a tolózárak fokozatos fojtása. Ezek a jelenségek is okai annak, hogy minden talaj víz színsüllyesztő berendezés az üzem folyamán folytonosan kevesebb és kevesebb vizet távolít el a szűrőkutakból. f) Végül igen jelentékeny befolyással van valamely talajvízszínsüllyesztés hidraulikai viszonyaira valamely közeli természetes vízfolyás is. (Ami az esetek !»0%-ában előfordul.) Nyilvánvaló, hogy a vízfolyásból a talajvíz közvetlen és állandó utánpótlást kap és a depressziógörbének a hatótávolság (Reichweite = К) 4*