Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza

552 egyesíthető, azaz nagyobb tételek is tárolhatók együtt. A közlekedésre, illetve a kezelésre szolgáló folyosók a határfalak mentén vannak. A gépház mellett a II. és a VIII. emeletek között két szomszédos mezőben körülbelül 40 m 2-nyi alapterülettel a födémek át vannak lyuggatva. Az átlyugga­tott födémrészeket csorgató (szóró) födémeknek nevezik. A legalsó csorgató födém alatt lévő két tölcsérben a gabona ismét összegyűjthető. A 67-9 m hosszú emeletes raktárrész az I-től az V. emeletig vasbeton válasz­fallal két részre van osztva. Ebben a falban csupán közlekedésre szolgáló s tűz­állóan záró ajtók vannak. A nagyobbik rész hossza 45-24 m, a kisebbiké 22-65 m. A negyedik és hetedik emelet között a vízfelőli homlokzatra három, a másikra egy, háromszögkeresztmetszetű, négy emelet magas, alul tölcsérrel záró-nyitó szerkezettel ellátott, egyenként 25 tonna befogadóképességű, úgynevezett kirakó­tartány támaszkodik, melyekből a gabona gravitációs úton a vasúti kocsikba ömleszthető. Az emeletes rész vízfelőli oldalán, közvetlenül a gépház mellett, három etageon át, az alagsortól az első emeletig terjedőleg van a légszivattyú-helyiség a szívó­elevátor légritkító gépével. A földszinttől az ötödik, illetve a hatodiktól a tizedik emeletig áthalad még két-két táskatartány, melyek a gépház és az emeletes raktár közötti falra támasz­kodnak és a később felszerelendő tisztító, osztályozó és fajtázó berendezés számára készültek. Férőhelyük egyenként körülbelül 50 tonna. 4. Gépház. A sziló és az emeletes raktárrész között foglal helyet a gépház. Ebben vannak az összes emelőgépek (úgynevezett elevátorok) a hozzájuk tartozó elosztószekrénnyel, a keresztirányú berakó- és kirakószalagok, továbbá a tárházi szelelő rosták. A gép­ház 36-3 m hosszú és mintegy 9-6 m széles. Emeleteit közbenső alátámasztásnélküli, egynyílású bordás födémek választják el. A gépház, a torony emeleteit is bele­számítva, tizenháromemeletes. A födémek bordái — tekintettel hosszukra és az elég tekintélyes terhelé­sekre — nagyméretűek. A mestergerendák magassági mérete 0-75—1-25 m között változik, a fiókgerendák 0-6 m magasak. A födémlemez 10 cm vastag. A födémek megtervezése a sok nyílás miatt elég nehéz feladat volt. A 11. képen a gépház földszinti födemének a mintadeszkázata és vasalása látható. A 12. kép mutatja a gépház földszinti födémét alulról nézve a mintadeszkázat eltávolítása után. Van a gépházban, annak sziló felőli oldala mellett még két-két, egyenként körülbelül 30 tonna befogadóképességű tartány is, éspedig kettő a negyedik, kettő a kilencedik emeleten. Ezek a tervbevett szárítóberendezés számára készültek. A gépház toronyszerű építményrészben végződik, melyben az elevátorfejek és az ezekhez tartozó elosztószekrény vannak. A torony 13-4x9-90 m alapterületű és keresztirányú, oromfalakkal lezárt, kisebb nyeregtetővel csatlakozik az épület nyeregfedeléhez. 5. Víztelenítés, alagcsövezés, csapadék- és szennyvízcsatornázás. Mivel az emeletes raktárrész és a sziló alatt levő alagsor padlószintje a leg­nagyobb árvíz szintje alatt 1-3 m-re, a gépház padlószintje pedig mintegy 2-4 m-re fekszik, ezért gondoskodtunk arról, hogy a padlószinteknél magasabb dunai víz-

Next

/
Thumbnails
Contents