Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza

549 2. Szilórész. A gabonatárház tervezésekor a Budapesti Vámmentes Kikötő R.-T. francia vezérigazgatója a négyszögletes, a kikötőkormánybiztosság azonban a körkeresztmetszetű cellák mellett foglalt állást. A sok tárgyalás és vita eredményeképen — mint középutat — a nyolcszögletes keresztmetszetű cella építését fogadták el alul körkeresztmetszetű talpkoszorúval. Mint később látni fogjuk, kiderült, hogy jobb lett volna, ha a cellák körkeresztmetszetűek lettek volna. A sziló 18 nyolcszögletű nagyobb főcellából és 10 négyszögletű kisebb fiókcellából (sarokcella) áll, melyek összesen 94, négyzetkeresztmetszetű oszlopon nyugszanak. A nyolcszögletű cellák belső átmérője körülbelül 6 m, a fiókcellák négyzetes keresztmetszeteinek az oldalhossza 2-26 m (3. és 4. ábra). A főcellák 23, illetve 25 m magasak a fiókcellák magassága 21-5 és 23-5 m között változik. A nagy cellák átlagos befogadóképessége egyenként 540 tonna (a legnagyobb celláé körülbelül 560 tonna), a kis celláké pedig 93 tonna (a legnagyobb fiókcelláé 96 tonna). A szilók együttes befogadóképessége 10,720 tonna, ami 13,400 m

3 űrtartalomnak felel meg. Mint előbb említettem, a cellák alsó (a talpkoszorú) 2-1 magas része henger, 32 cm-es falvastagsággal s efölött a keresztmetszet nyolcszögletes, a falvastagság pedig 22 cm. A cellák alul tölcsérekben végződnek, melyek kifolyónyílásaiba különleges, vasból készült leeresztő szerkezetek vannak avégett, hogy a gabona a cellából egyenletesen távozzék és eközben osztályozódása lehetőségig megakadályoztassák. Ezek a földszinti helyiségből minden külön eszköz nélkül zárhatók és nyithatók. Az 5. ábra az ezeknél alkalmazott szabadalmazott Denny-féle zár rajzát tünteti fel. A zár felsőkúpos, külső- és belsőhengeres alakja a gabona nyomásának közvetlen a zárra való nehezedését van hivatva megakadályozni. A 4. képen a szilócellatölcsér, az 5.-en pedig a cellák alsó, 2-1 m magas hengeres része, vagyis a kész talpkoszorú látható. A 6. kép közvetlenül a talpkoszorú feletti nyolcszögletes keresztmetszetű cellafal vasalását ábrázolja. A szilócellák fent, a tető alatt tört vonalozású födémmel vannak lefödve, melybe a cellákba való jutás végett búvó, a gabona beöntésére pedig öntőnyílások vannak. A cellák befödését eredetileg a főpárkány magasságában tervezték, ezáltal azonban fölöslegesen nagy padlástérhez jutottak volna. Könnyen belátható, hogy a helyzet lényegesen gazdaságosabbá lett azáltal, hogy a cellák közül négy mezőnek, tehát a padlás fél szélességének befödését 4-2 m-rel magasabbra helyezték. A sziló alatt az alagsor, mely a perronok alá is kiterjed, 3-3 m magas. Ott vannak elhelyezve a berakó- és gyűjtőszalagok és — a perronok alatt — 2—2 berakó tartány. Az 5-7 m magas földszinti helyiségben, melybe a szilócellák tölcsérei lenyúlnak, vannak az automatikus zsákoló mérlegek és a mozgatható gyűjtőcsövek. A celláknak a külső hőmérsékletváltozással szemben való védelme végett a cellafalakat a külső homlokzaton vastagabbra építettük, azonkívül ugyancsak a homlokzatokon még a nyolcszögletű cellák alkotta beszögeléseket is falakkal zártuk le, illetőleg oda háromszögletű cellákat tettünk s így azok — mivel bennük gabonát nem tároznak — kitűnő légszigetelők. Az eredeti tervek szerint a szilófalak, az alulról felfelé csökkenő gabonaoldalnyomásoknak megfelelően, 32 cm-ről fokozatosan 12 cm-re csökkenő vastagsággal készültek volna, ami a régi mintadeszkázási rendszerrel igen egyszerűen