Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza

547 ország részére való biztosítását eredményezte, hogy a kereskedelmi medence északi partján egy arányaiban hatalmas, külső megjelenésében nagyszabású, a maga nemében páratlan vasbeton építmény létesült : a gabonatárház. Ennek a tárháznak jelentőségével bővebben Maurer Gyula, a kikötőügyek akkori kormánybiztosa 1929 év végén, „Budapest új kereskedelmi és ipari kikötőjének és a Dunának mint víziútnak a jelentősége" cínm értekezésében foglalkozott. A tárház a gabonának hosszabb ideig való tározására, tisztítására és gyors átrakására szolgál. Az átrakás történhetik magán a medence vizén, továbbá a medence felől két, a száraz felől egy vasúti vágányon. Megjegyzem, hogy a tárház mindkét hosszanti oldalán 1—1 kihúzóvágány, a száraz felőli oldalon pedig ezenkívül még három rendezővágány is van. A gabonatárház hatalmas épülete a medence partfalával párhuzamosan, attól 18-3 m távolságban helyezkedik el (2. ábra). Vasbetonból épült és csak a külső felületeken falazták ki a pillérek és födémek alkotta mezőket téglával. A tárház épülete három főrészre tagozódik, úgymint : a szilóraktárra, az emeletes raktárrészre és a kettő között elhelyezett gépházra. Az utóbbit fent toronyszerűén fejezték be (3. ábra). A kétfajta tárolórész : sziló és emeletes rész, a hazai tárolási üzemnek azt a jellegzetességét tükrözi vissza, hogy a gabona tárolása a tulajdonos személye és annak esetleges külön kívánsága szerint egyedileg történik. Az épület teljes hossza 95-8, szélessége 36-3 m. Magassága a föld szintjétől a főpárkányig m érv о kereken 28, a tető gerincvonaláig 43, a gépháztorony mellvédjének legmagasabb szintjéig pedig kereken 53 m. Az a térfogat,

2 amit a külső felületeivel határolt betonépítmény betölt, kereken 141,680 m

3. Tagadhatatlan, hogy ilyen hatalmas építmény nem annyira vonalaival, mint inkább tömegével hat, az épület egyes részeinek tömegaránya pedig nem szabad művészi tervezés eredménye, hanem az épület egyes részeinek a rendeltetéséből eredő szükségszerű folyománya. A gabonatárházat így egyhangú, nagy falfelületek határolják, melyeket csupán a fekvő négyszögalakú egyszerű ablakok í törnek meg. A szemlélőre való művészi hatás fokozására azonban a tervező építésznek még mindig elég tág tere nyílott á •főméreteiben megadott épületrészeknek helyes építészeti megoldásában. A tervező építész kitűnő művészi érzékkel pilaszterekkel és lizénákkal a függőleges vonalak hangsúlyozására törekedett, miáltal az — egyébként kissé nyomott — épületet magasbatörővé, az épület tömegeit pedig könnyedebbé sikerült tennie. Különösen sikerült a gépháztorony tetszetős megoldása és annak a nagy tetőhöz a kisebb keresztirányú s oromfalakkal lezárt nyeregfedéllel való csatlakoztatása, miáltal a gépházrész az egész épület rendeltetéséhez képest fokozottabb kifejezésre jutott. A gabonatárház teljes férőhelye laza termésanyag feltételezésénél 32,000 tonna, amiből 10,000 tonna esik a szilórészre és 22,000 tonna pedig az emeletes részre, megjegyezvén, hogy ezekbe a földszinten tárolható zsákolt áru és az alagsorban elhelyezhető darabáru mennyisége nincs beleszámítva. A szilórész csak ömlesztett gabona befogadására szolgál, az emeletes részben azonban ezenkívül zsákolt gabona és szükség esetén darabáru is rakható. 2 Ez nem a szokásos légtérfogat, mert a meghatározás szerinti térfogat az alaplemez alsó síkjától a gerincvonalig terjed, magában foglalva az erősen kiugró perront et őket is.