Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - XI. Szakirodalom

532 a partok felé. Ha valamely többnyílású gát egyik nyílását bármiféle okból zárva kell tartani, ajánlatos az átfolyást a szomszédos nyílásokon is korlátozni, hogy ne álljon be a lefolyásban hirtelen ugrás és hogy az ilyen esetben elkerülhetetlen álló örvények hatását gyöngítsük. 8. Amikor nem lehet elejét venni, hogy valamely gáton a vízátbukás az alsóvízi meder felé ne legyen nagyon egyenlőtlen, behatóan tanulmányozni kell, hogy az egyenlőtlen vízeloszlás kedvezőtlen hatása miképen korlátozható. Ehhez a legjobb, úgyszólván egyedül biztosan célravezető út a modellkísérleteké. Sikó Attila. Dr. Ing. Oskar Jüngling. : Drosselklappen als Grundablassverschlüsse unter besonderer Berücksichtigung der Kavitationsgefahr. 51 oldallal és 30 ábrával. Kiadó R. Oldenbourg München 1934. Ára fűzve M. 4 50. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a fenékkiürítőknél idáig használatos fojtó vagy billenő táblák, mint elzáró szerkezetek nem váltak be. Azok kivitelében ugyanis eddig a tervező mérnök rendszerint csak gépszerkesztési feladatot látott, a beálló hidraulikai és egyéb vízlefolyási jelenségeket figyelmen kívül hagyta. Érthető tehát, hogy az ennek következtében fellépő kavitatio a csőfal kirágódását ós az anyag törését idézte elő. A németországi Saale-völgy zárógát építésénél ezért az építő és az építést ellenőrző állami közegek elhatározták, hogy ezt az oly gyakori hibát előzetes kísérletek útján levezetett megoldás segítségével kiküszöböljék. A kísérletek egy részét 0. Jüngling a karlsruhei Flussbaulaboratorium-b&TL Rehbock tanárnál végezte. A könyv e kísérletek eredményeit s a gyakorlatba is átvitt célszerű megoldásokat ismerteti. Jóllehet a munka tisztán egy adott esettel, a fenékkiürítők elzáró szerkezetével foglalkozik, mégis sok hasonló körülmények közt előálló jelenségről és azok következményeiről szerezhetünk általános érvényű tájékoztatást, amiről egyébként rendszerint csak a baj megtörténte után veszünk tudomást. Első része általában a fojtó vagy billenő táblák szerkezeti kiviteléről, hidraulikai és üzemtechnikai előnyei- ós hátrányairól szól. Ezek az elzáró szerkezetek a turbinavezetékekben való alkalmazásukkal ellentétben a fenékkiürítőkben azért nem váltak be, mert a fellépő kavitáció magának az egész vezetéknek korai pusztulását idézte elő. A II. rész a kavitáció mibenlétét ismerteti. Ismeretes ugyanis, hogy a csővezetékekben vagy a csőben elhelyezett test körül folyó vízben bizonyos vízsebességeknél a görbevonalú mozgás következtében örvényzónák —- holt terek — keletkeznek. Az egyes vízszálakban előálló sebességek és nyomások igen változók lévén, olyan zónák is keletkeznek, amelyekben túlnyomás, illetve nyomáscsökkenés áll elő. Ha ez utóbbi az abszolút gőznyomás értékére száll le, úgy a folyadék elveszti eddigi homogenitását, mert a víz részben gőzzé alakul. Ha már most ilyen gőzrészecskék a magasabb nyomású térbe jutnak, akkor kondenzálódnak, ami rendkívül erős ütésekkel s a szerkezet állandó vibrációjával jár. A gőzhólyagocskák bombázásának kitett falfelület — még a legkeményebb anyag mellett is — rövidesen teljesen kirágódik. Érdekes a kísérleteknek az az eredménye, hogy diffuzorban a kavitáció veszélye kisebb, mint a hirtelen

Tcsőkitágulásoknál. A könyv befejezésül a kísérleti megfigyelések gyakorlati hasznosítását adja. Sikerült ugyanis a billenő táblák elé és mögé helyezett úgynevezett terelő fallal azt elérni, hogy az örvónyzóna csökkenik s így a kavitáció veszélyétől nem kell tartani. Példát mutat arra is, hogy az ilyen billenő táblákat hogyan lehet más szabályozó zárakkal célszerűen összeépíteni. Végül a Saale-gátnál legelőször alkalmazott vezetőfalas billenő táblás zárószerkezettel szerzett üzemi tapasztalatokat közli. Dr. Einwachter. G. Sclionopp : Feldberegnung und Betriebsorganisation in der Landwirtschaft. Különlenyomat a „Landwirtschaftliche Jahrbücher" 1929. évfolyamából. 86 oldal, 5 ábrával. Berlin, 1929. Paul Parey kiadása. A tanulmány bevezetése foglalkozik a víz mezőgazdasági jelentőségével, majd a permetezést összehasonlítja az egyéb öntözési rendszerekkel. Előnyének tudja be, hogy független