Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - X. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A vicksburgi vízi kísérleti állomás űjrendszerű készüléke kis sebességek mérésére. Az északamerikai Mississippi állam Vicksburg városában épült nagyszabású vízi kísérleti állomása (The U. S. Waterways Experiment Station) fedett laboratóriumi helyiségeitől eltekintve, ma a világ legnagyobb szabadtéri (autdoor) kísérleti telepe. Alig öt éve, hogy üzembehelyezték, mégis a végzett kísérletek tekintélyes sorozatával dicsekedhetik. Ezt főleg kedvező fekvésének köszönheti. A laboratórium ugyanis dombokkal és lombos erdőcskével övezett szép völgyben terül el, széltől védett, s minthogy a vidék éghajlata még télen is állandóan enyhén meleg, a munka az év majdnem minden szakában kint a szabadban zavartalanul folyhatik. A szükséges vizet a laboratórium mögötti mesterséges tóból veszik. Ugyanis a völgyön átfolyó patakot a völgy szűkebb részén földgáttal elzárták s a vizét felduzzasztották. Az elhasznált vizet eleinte elhagyták folyni, míg ma a modellek nagyságával arányban emelkedő szükséglet folytán annak egy részét ismét visszaszivattyúzzák a tároló medencébe. Az intézet kizárólag a Mississippi szabályozásával kapcsolatban felmerülő feladatok megoldásával foglalkozik s így, amint maga az egész árvédelmi és szabályozási munka, úgy ez is katonai vezetés és felügyelet alatt van. Van földmechanikai, hidraulikai és egy kísérlettechnikai csoportja, élükön egy-egy katona-mérnökkel, akikhez a fiatal mérnökök és technikusok egész csoportja tartozik. Számuk közel 70, ami nem csoda, hiszen a modellek még oly kis mértéke (1 : 10,000) mellett is tetemesen nagyok, az idő rövidsége, a munkálatok irama pedig gyakran több modellnek egyidőben való kivitelét teszi szükségessé. Ma az egész széles völgyben alig találni helyet, amely nem volna beépítve. A megoldásra váró feladatok majdnem mindig ugyanazok : megállapítandó az új árvédelmi töltés vonalozásának, a mederátvágásnak, vagy más szabályozó műnek hatása a meder fejlődésére, miként alakul a normális vagy árvízi tömegek levonulása, stb. ? E kérdésekre a feleletet megadni nem könnyű, őleg, ha a hatalmas folyó méreteire (középvízi meder szélessége 1500 m), mérföldes sávokra kiterjedő árterére s 64—84,000 m

3/sec árvízére gondolunk. A mi Tisza-folyónk modell-léptékben éppen 1 : 3 volna a Mississippihez viszonyítva, kis esésével, kanyargós medrével pedig azt hiszem, hű mása lehetne. A kényszerűség a modellmértékeket gyakran igen alacsony értékekre szorítja le. Vonatkozik ez különösen a hosszanti és szélességi méretekre, minthogy a mélységi mértéknek a víz lamináris (vízszálas) mozgása alsó határt szab. Az 1. számú kép előterében látható modell például a Mississippinek egy 670 km hosszú szaka-