Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - IX. Krasznay Andor-Reichenbach László: A varsányhelypusztai rizstelep ismertetése

524 A duzzasztott öntözővíznek a Köleséri-csatornából való kivételére a már korábban készült ^4-jelű fazsilip szolgál. A vízszolgáltatás megfelelő szabályozását az öntöző csatornákban — a helyszínrajz szerinti B, C, D, E, F, G helyeken — 0-4 m belvilágú betoncsövekből épített és egyszerű fatáblás zárószerkezettel ellátott tiltok biztosítják. Az öntözővíz leeresztése — részben a vízelosztó árkok, részben a lecsapoló csatornák közvetítésével — a Feketekőrösi Ármentesítő Társulat belvízcsatornái útján történik. Az elsőévi üzem idején eszközölt vízmérések szerint 1930 április 29-étől szeptember 6-ig eltelt 131 napi idő alatt 280,610 m

2 öntözött területen szükséges volt 855,033 m

3 víz, ami a bevetett rizsföldre vonatkoztatott 3-05 m magas vízoszlopnak felel meg. A varsányhelyi rizstelep talaja középkötött, fekete agyag, amelyen a vízszolgáltatás megkezdésétől — az aratás előtti lecsapolásig eltelt 131 napon át, állandó vízsugárban kifejezve, kat. holdanként 1-57 lit/sec. öntöző vízmennyiség volt szükséges. Megjegyezzük, hogy az egész telep csak 1930-ban volt üzemben. Az uradalom 1931-től kezdve a szivattyúzást beszüntette és azóta csak a gravitációs úton öntözhető területen : a Nádas-táblai részen és a Kerti-táblai telepnek 4., 7. és 12. tábláin folytatja a rizstermelést. A rizstelep üzeme. Mint a fentiekben már említettük, az ősszel 14—15 cm mélyen megszántott rizsföldekre tavasszal körülbelül 5—6 cm magas vízréteget bocsátanak és ebben végzik el a szükséges előmunkálatokat : a rekeszek és a vízelosztó árkok töltéseinek, valamint az öntöző barázdáknak elkészítését. A varsányhelyi rizstelepnek ez az első elárasztása az előmunkálatokkal együtt rendszerint 12 napig tart. Ez alatt az idő alatt végzik a vetőmag mosását és csiráztatását is. A vetőmagot ládákban mossák. Mosás közben a gyom- és főleg a muharmagvak a mosóvíz felszínére kerülnek, ahonnan lemerhetők. Az ilyen módon megtisztított vetőmagot azután 24 órán át csiráztatják. A csiráztatás gödrökben történik. A gödrök körülbelül 2 m

2 alapterületűek és 1-0 m mélyek. E gödrökben a vetőmag 24 órán át vízben, azután körülbelül 5—6 napig szárazon van. Az első 24 óra elteltével a vizet a vetőmagról lemerik, hogy a mag felmelegedhessék és csírázásnak indulhasson. Ügyelni kell, hogy a mag (a garmada) teteje ez idő alatt ne száradjon teljesen ki, miért is a garmadát állandóan locsolni kell. Egyben gondoskodni kell arról is, hogy a locsolóvíz jól lefolyhasson, mert különben — a stagnáló vízben — a csírázás megromolhat, a mag megpenészesedik. Ha a fenti munkálatok elkészültek és a szükséges 5—6 cm magas vízréteggel a táblákat már elárasztották, akkor kezdik -— rendszerint május közepén — a vetést. A vetést lehetőleg melegebb napokon kell végezni és sohasem szabad azt korán reggel, hidegebb hőmérséklet idején megkezdeni. A munkások reggel — amíg a víz hideg — a vetőmagot hordják ki a csiráztatókból a járógátakra, illetve az elválasztó töltésekre. Ilyen módon a vetésre csak háromnegyed napot lehet számítani. Egy