Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

40 A talajvízszinsüllyesztés elmélete ma már olyan részletességgel és alapossággal van kidolgozva, hogy annak teljes ismertetése köteteket igényelne. Mivel ez jelenleg nem is célunk, a részletek mellőzésével csupán azokat a képleteket fogom ismertetni, amelyekből a végeredményeket megkapjuk és megismerhetjük azokat az állandókat, amelyek pontos meghatározásán vagy felvételén alapszik az alapozás kívánalmai szerinti depressziógörbének előzetes kiszámítása. A természetes szűrőkön átfolyó vízmennyiség meghatározására szolgáló képlet Darcy-tói származik, aki úgy találta, hogy valamely állandó keresztmetszetű szűrőn átfolyó vízmennyiség arányos a keresztmetszeti területtel (F), a nyomómagassággal (

h) és a szűrőanyagot jellemző к értékkel és fordítva arányos a szűrőrétegben megtett út hosszával, vagyis a szűrőréteg magasságával (l). Q = к . F .j ; к = y; v=k.J (1) i 'J А к tulajdonképen az a sebesség, amellyel a víz az időegység alatt, egységnyi esés mellett átfolyik. A Darcy-ié\e alaptörvény érvényességét már régóta döngetik, de jobb híján és egyszerűsége miatt mindig visszatértek hozzá. Ma már azonban megállapítható, hogy csak igen kis esésekre érvényes. Tehát a talajvíz süllyedési görbéjének legnagyobb részén alkalmazható, mert ott rendkívül csekély esések fordulnak elő. Csupán a kút közelében levő meredek szakaszok vízmozgását nem jellemezheti. (V. ö. később 3/b. ábra.) Az utóbbi szakaszra vonatkozólag Piefke, Sichardt, Jahn, Keutner megállapították, hogy a vízelvezetőképesség függ : 1. a víz és a talaj hőmérsékletétől, 2. az átfolyási keresztmetszet területétől, 3. a vízvezető réteg hézagtartalmától, 4. a vizsgált két metszet közötti eséstől, 5. a talajvíz eredeti magasságától (H) és 6. a kútban levő, lesüllyedt talajvíz magasságától (li). A süllyesztési görbe : у = Ах"

1, ahol A és m a fentiektől függő állandók, melyek a görbe egyes szakaszain belül is változnak. A talajvízszínsüllyesztés alapképletei ettől a csekély hosszúságú szakasztól eltekintenek és a Darcy-féle egyszerű és jól alkalmazható alaptörvényen épül fel azután a kutak vízhozamának számítása.

1 Dupuit adja meg valamely nyilt gyűjtőcsatornába oldalról az egyenletes szemszerkezetű talajból beszüremlő talajvíz mennyiségét és a vízfelület egyenletét. Legyen a 3/a. ábra alapján : h

0 a gyűjtőcsatorna vízállása a vízzáró fenékréteg fölött, X a talaj vízfelület valamely pontjának a csatorna szélétől mért távolsága, z ugyanezen pontnak a vízzáró fenékréteg fölötti magassága, l a vizsgált csatornaszakasz hossza, 1 Az alább közölt képletek levezetésére és részletesebb leírásárára nézve lásd Rohringer S. : Hidraulikai számítások. Budapest, „Technika" 1926 és Kryleis—Sichardt: Grundwasserabsenkung bei Fundierungarbeiten. Berlin, Springer, 1930.