Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - IV. Trummer Árpád: A magyar öntözések néhány vitás kérdése

481 ható. Látjuk tehát, hogy a síkföldi tározással valóban lehetséges a Tisza-folyóból 450—500,000 kat. hold öntözését megvalósítani. Természetesen mindez lehetetlenné válik, ha egy kat. holdra évi 10,000 m

3 öntözővizet számítunk és a Tisza-folyó vízhozamánál is ragaszkodunk az egyszer előállott és nagy időközökben bekövetkező abszolút kisvíz mennyiségéhez. Ez a két előfeltétel nem felel meg a gyakorlati szempontoknak s ezért a gyakorlati lehetőségeket kutató mérnöknek nem is lehet feladata ezekhez ragaszkodni. Ha addig, míg az öntözések kisebb terjedelműek, el akarunk tekinteni a nagyarányú tározástól, akkor is megoldható az öntözés az előzőkben számított 40 köbméteres állandó víz elvezetéssel és csekély tározással. A 40 köbméteres másodpercenkénti állandó üzemvíznél, mint a VI. számú táblázatból látható, csak július és augusztus hónapokban van hiány. És pedig júliusban 28 és augusztusban 15 m

3, ami havi összegben 70 és 38, összesen 108 millió köbméter vízpótlást jelentene. Ennek egyrésze a duzzasztómű által visszatartott vízből pótolható, más része pedig a június havi fölöslegből. Mint látjuk, a 40 köbméteres vízellátás már aránylag kisebb — 40—50 millió köbméteres — síkföldi tározással is keresztülvihető, ami mindössze 2—3000 hektáros tározó-medencéket tesz szükségessé. Még arra óhajtok reámutatni, hogy a Felső-Tisza hajózásához szükséges 120—140 m

3 másodpercenkénti vízmennyiséget június—augusztus hónapokban miért csökkentettem. A tiszai hajózás a nyári hónapokban alig végez szállításokat, a tömegforgalom csak augusztus hó második felében kezd megindulni. Ezért tartom lehetőnek, hogy a hajók ezekben a hónapokban kisebb rakománnyal, illetve sekélyebb merüléssel közlekedjenek, ami a fölvett 100 köbméteres vízmennyiségnél is megadja a forgalom lehetőségét. Ilymódon az öntözés érdekeit a hajózás kívánalmával összehangba lehet hozni. Ezek szerint a Tisza-folyóból aránylag kisebb kiterjedésű síkföldi tározással is biztosítani lehet 160—200,000 kat. hold nyári öntözését. Ha pedig a tarozást 650 millió köbméterre fokozzuk, az öntözhető terület 450,000 kat. holdra emelkedik. Hogy az ilyen arányú öntözésnek szüksége mikor fog beállani, azzal az előzőkben már részletesen foglalkoztam. IV. Összefoglalás. Tekintettel a számok rengetegjére, amelyben még a figyelmes olvasó is könnyen elveszti a tájékozódást, szükségesnek látom röviden összefoglalni azokat az eredményeket, amelyeket a fontosabb számadatok jelentenek és azokat a következtetéseket, amelyekhez a számok során keresztül eljutottam. A különböző éghajlati és gazdasági adatok azt bizonyítják, hogy a nagy magyar Alföldön szükség van az öntözéses gazdálkodás bevezetésére. Ez a szükség ma még nem fenyegető, de az eljövendő évek mindegyre közelebb hoznak bennünket ahhoz az időponthoz, amidőn az ország saját szükségletének ellátása is csak többtermelés révén lesz lehetséges. Viszont a többtermelés az éghajlati adottságok miatt csak öntözéssel lesz megvalósítható. Mihelyt országunk népsűrűsége négyzetkilométerenként meghaladja a 100 lelket, már kezd előállni a termelés fokozásának szüksége, ami azután évtizedről-évtizedre növekedni fog. Ezzel szemben még állami beavatkozás esetén is 15—20 évre kell tennünk azt az időtartamot, amíg a már elkészült Vízügyi Közlemények. 31