Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - II. Paunz Rezső: Kisebb építmények alapozása a soroksári Dunaág alsó szakaszán

36 felsőrészből volt tervezve. A valóságban 1 darabból szabtuk le és a köriv alakú hajlítást a mintadeszkázat elhelyezése után a mintadeszkázathoz tartott 21 cm méretű falapocskákra kézzel végeztük. A 10 mm átmérőjű gömbvas erre a kézi hajlításra még alkalmas. A hajlítás munkája is gyors volt, mert 4 ember kb. 80 drb keresztirányú vas hajlítását és a hosszirányú vasak bekötését alig 30 perc alatt végezte el. Figyelmet érdemel még a cső egyszerű mintadeszkázata (tulajdonképen közönséges tetőléc), amelyek legnagyobb részben szögezés nélkül, kereskedelmi hosszakban kerültek rá a mintaívekre. Ezeket a léceket ennél a csőnél már harmadízben használtuk fel és az itteni felhasználás után a tassi nagy telepen még kerítés készítésére is alkalmasak voltak. A zsilip újjáépítésének részleteit a 4—11. képeken, az újjáépített zsilipet pedig a 12. képen mutatom be. A Vízügyi Közlemények 1916. és 17. évfolyamában több cikkből álló tanulmánysorozat jelent meg, amelyek a belvízlevezető csatornák csőzsilipeinek méretezésével és építésével foglalkoztak. A tanulmányoknak a legnagyobb része a tervezésre vonatkozólag majdnem egyértelműleg jelöli meg azt az utat, amelyen haladnunk kell. Az építésre vonatkozólag a tanulmányok inkább csak javaslatokat tartalmaznak. A most elmondottak erre a függő kérdésre röviden a következőkre adják meg a választ : A szűrőkutas talajvízszinsüllyesztés az alapozásnak technikailag legpompásabb segédeszköze. A munka végrehajtását nagyon megkönnyíti, mert — ha a talajvízszinsüllyesztés sikerül — elejét veszi a vízzel való küzdelemnek. A munka megkönnyítését azonban drágán kell megfizetnünk. Éppen azért kerüljük a talaj vízszinsüllyesztést ilyen kis munkáknál és csak akkor használjuk, ha olyan körülmények, mint amilyeneket a tassi csőzsilip újjáépítési munkáinál és a dömsödi akna javításánál láttunk, a drága segédeszköz választására kényszerítenek. Alapozzunk nyilt gödörből való szivattyúzás védelme mellett mindaddig, amíg a rendelkezésünkre álló építési szivattyú teljesítőképessége nagyobb, mint a munkagödör vízhozama. De térjünk át azonnal a vízalatti betonöntésre, mihelyt azt látjuk, hogy a nyilt gödörből való szívással kárt okoznánk, akár olyan módon, hogy az altalajt lazítjuk meg, vagy pedig az elhelyezett betonból a cementet szívjuk ki. Az ismertetett példákból látszik, hogy milyen olcsó segédeszközei vannak a víz alatti öntésnek, különösen akkor, ha keskeny, hosszúkás műtárgyakról, csőzsilipekről van szó. Láttuk azt is, hogy a víz alatt öntött betonba is tudunk vasbetéteket elhelyezni. A víz alatt öntött beton nemcsak a soroksári Dunaág mentén, hanem minden más, hasonló esetben, pl. a Balatonmenti berkek lecsapolásánál tervezett átereszek alapozásánál is célravezető. Bizonyos, hogy — kezdő mérnök nagy elhatározás előtt áll, amikor döntenie kell, hogy az egyszerűbbnek vélt alapozási módról a nehezebbnek látszóra térjen-e át. A pillanatnyi helyzet gyors felfogására, gyors elhatározó- és cselekvőképességre van szükség a döntéshez, olyan tulajdonságokra, amelyek talán még egyetlen vizimérnökkel sem születtek együtt, de amelyeket minden vizimérnök elsajátíthat a gyakorlatban. 8. ábra. A tassi csőzsilip új szelvénye.— Das neue Profil der Rohreschleuse bei Tass.