Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - III. dr. Várszeghy János: Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (19311934)

445 külföldre irányuló, azonkívül a hazánk területén átmenő forgalom viszonyainak megrögzítésére szolgál. Az adatokat a Dunára vonatkozólag a szobi és mohácsi révkapitányság, a tiszai forgalomra nézve pedig a szegedi révkapitányság szolgáltatja. Az adatok gyűjtésére és beterjesztésére kiszemelt szervekkel kapcsolatban megemlítendőnek tartom, hogy a Duna felső szakaszán azért teljesíti kizárólag Szob az adatszolgáltatást, mert a lefelé vagy felfelé haladó vízijáróművek mindegyike, mely Szob kikötőjét érinti, ott jelentkezni köteles. Ez azt jelenti, hogy a felső Duna-szakaszról jövő hajók, melyek már előbb is érintettek magyar területet s az erre vonatkozólag előírt beléptetést egy fentebb fekvő révkapitányság végezte el, azért ha Szobon túl haladnak, ott újból jelentkezniük kell. Az olyan esetek ezek szerint természetesen kimaradnak az adatgyűjtésből, mikor a felső Dunáról jövő hajók Szob felett kötnek ki. Ezek azonban oly kevés alkalommal fordulnak elő, hogy az általános képet egyáltalán nem befolyásolják. Ugyanez a helyzet a Tiszánál is, ahol az adatok összeállítása a szegedi révkapitányság jelentései alapján történik. Az adatgyűjtésnek ilyen irányú kiegészítése mindenesetre kívánatos volna, a jelenlegi költségvetési keretek azonban erre nem adnak módot. A Duna és Tisza magyarországi szakaszán az 1931—1934. években lebonyolódott áruforgalomra vonatkozó adatokat a VII. sz. táblázatban mutatom be. A kimutatásban a gőzösök és motorok saját rakományai, valamint az általuk vontatott uszályok szállítmányai egybevontan vannak feltüntetve. A szállítmányok irányát tekintve a dunai áruforgalomban felfelé az átmenő, lefelé pedig a külföldről Magyarországba jövő áruk vannak túlsúlyban, amit az alábbi összeállítás szemléltet : Felfelé Lefelé Megnevezés szállított áruk mennyisége %-ban 1931 1932 1933 1934 1931 1932 1933 1934 Kilépő 13-4 14-0 15-9 9-1 17-1 12-7 38-8 27-3 Belépő 16-8 15-0 11-2 19-7 51-8 50-5 38-0 40-tí Átmenő 69-8 71-0 72-9 71-2 31-1 30-8 23-2 26-1 Az árucsoportokban a négy esztendő alatt bizonyos eltolódásokat láthatunk ugyan, azonban az általános irányzat nem változott. Különösen nem beszélhetünk változásról a víz ellenében lebonyolódó forgalomnál, ahol a Duna napjainkban is, mint már ősidők óta, a Kelet és Nyugat összekötő kapcsa gyanánt szerepel, úgyhogy a felfelé irányuló szállítások között a tranzitó áruk aránya állandóan a 70% körül mozgott. Víz mentében irányított küldeményeknél viszont a külföldről Magyarország területére irányuló forgalom állott az első helyen, mely — az egyetlen 1933. évet kivéve — az összes Nyugatról érkező áruknak nagyjából felét tette. A Tisza áruforgalmánál a víz ellenében történt szállítások mind a négy évben kizárólag hazánk területére belépő küldeményekből állottak, a lefelé irányuló forgalom pedig a következőképen oszlott meg : A lefelé szállított áruk mennyisége %-ban 1931 1932 1933 1934 Kilépő 90-3 78-0 80-7 71-6 Belépő 9-7 21-4 19-3 28-4 Az áruk nem szerinti felsorolását tekintve megállapíthatjuk, hogy az áruk megnevezésénél a hivatalos kiadványokban megszokott elnevezésekkel szemben