Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - I. dr. Jáky József: A klasszikus földnyomáselmélet

356 tezett falakhoz vezet s habár egyszerűbb elméleti eredményeket ad, mégis messze visz a valóságtól. A Coulomb után következő francia kutatók, Français, Audoy, Poncelet stb. tetszőleges hátlapú támfalakkal és ferde térszínnel határolt földtestekkel foglalkoztak. Tárgyalás alá vették azt az általánosabb földnyomási esetet, amelynél a földnyomás már nem vízszintes, hanem annak iránya a súrlódási kúpon belül (8<cp) tetszőleges S-hajlású. (2. ábra.) Poncelet megalkotta a földnyomásnak ma is használt egyszerű geometriai szerkesztését, amely a geometriai középarányosnak körzővel és vonalzóval való megszerkesztésén alapszik. Földnyomás iránya tetszőleges • Poncelet, Scheffler, Culmann , Rebhann СXIX. század.) 2. ábra. A Poncelet-féle szerkesztés és a Culmann-féle hiperbola. Culmann, (6) a statika atyja, kimutatta, hogy a különböző síkokhoz tartozó föklnyomások mérőhosszai (e) hiperbola ordinátaként váltakoznak és a csúszólap mellett (AC) ez a ferde metszék maximális lesz. Rebhann(l) bebizonyította, hogy a szakadólap felezi a támfal hátlapja, a térszín, a természetes rézsű (ff <£) és az irányító egyenes (CD) által alkotott négyszöget, vagyis : area ABC

д S area ACD

a 3. és a földnyomás nagyságát a srafozott háromszög területe adja meg, vagyis : « 7' ^ A földnyomás nagyságának ismerete mellett nem jelentéktelen azonban irányának ismerete. Erre vonatkozólag a sík csúszólappal dolgozó elméletek semmiféle teoretikus eredményt nem termeltek ki s a à <£-re vonatkozólag csak kísérleti tapasztalatokkal rendelkezünk. A legrégibb eredmények egyike Prof. Möller-től származik s ő a földnyomás irányszögét az 1 s 2 * У (p < д < y <jp О. határok között ajánlja felvenni. (8)