Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - I. dr. Jáky József: A klasszikus földnyomáselmélet

354 különböző talajnemek súrlódási szögét és kohézióját saját szerkezetű készülékkel ő állapította meg először. Ugyancsak az ő érdeme Coulomb és Français francia nyelvű munkáinak a német műszaki irodalomba való átültetése.(4) Visszatérve a Coulomb-féle klasszikus alapokhoz, legelsősorban is azt kell kiemelnem, hogy a klasszikus földnyomás-elmélet a kérdést mint statikailag határozott problémát kezeli és eltekint a földtestben keletkező deformációk számbavételétől. Kiinduló pontja az egyensúly labilitásának pillanatában elváló földprizma, mely az ú. n. csúszólapon elmozdulva, oldalirányú nyomást gyakorol a megtámasztó támfalra. Ezt a nyomást földnyomásnak hívjuk. b) A Coulomb-féle max. nyomási elmélet. A Coulomb-féle elgondolás és problémafogalmazás a következő. Ha az 1. ábrában látható ABA&\ az A talppontja körül kissé előre billenik, akkor megfigyelés szerint valamilyen AC szakadólap mentén az előbb még megtámasztott ABC földprizma elválik a földtesttől és ^4С-1ароп lecsúszik. A fal megbillenése előtt az ABC földprizmát az A5-támfal és .dC-földtest felületén fellépő E- és ii-reakciók tartották egyensúlyban, úgyhogy E, G és ir*-erők zárt vektorpoligont alkotnak. A vektorpoligon megrajzolásához ismerni kell az E és i?-erők irányait. Az E-erőre vonatkozólag Coulomb feltette, hogy ez vízszintes irányú, az R-erő pedig a csúszólap normálisától <{ ^-gel tér el, vagyis a -szöggel bezárt súrlódási kúp szélén támad. A Coulomb-féle súrlódási elmélet szerint csúszás valamilyen ^4C-lapon csak akkor következhet be, ha az eredő R-erő csúsztató komponense (T) nagyobb a normális komponens (N) és f = tg 17-nek szorzatánál, ahol q <X a megtámasztott földanyag belső súrlódási szöge, vagyis a csúszás feltétele : T^Ntgy A vektorpoligon erőinek iránya most már adott ugyan, de a vektorpoligon maga még mindig nincs meghatározva, mert nem ismerjük ír-súlynak értékét, amit 1. ábra. A Coulomb-féle felfogás.