Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XV. Pogonyi György: Hó- és jégviszonyok a Duna, Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területén

346 készséggel segítségünkre voltak és az Északkeleti Kárpátok vidékéről a nemzetközi megállapodáson felül is nagyszámú megfigyelő állomásról küldtek jelentéseket. Az első jelentést 1935 január hó 5-én küldték és hetenkint folytatólag mindaddig küldötték, amíg a hó -— magasabb hegyeket kivéve — a völgyekben el nem olvadt. A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén az elmúlt télen a legnagyobb hóvastagságok a következők voltak : Okolánál 87—, Mencul Kvasnyinál 140—. Dombónál 75—V Királymezőnél 84—, Husztnál 63—, Felsőszinevérnél 40—, Szolyvánál 34—, Uzsoknái 60— és Ungvárnál 24 cm volt. Ezek a vastagságok február hó közepén voltak meg. Április hó elejére -— a magasabb hegyeket kivéve, ahol még ebben az időben is 50—60 cm hó volt —, valamennyi völgyben anélkül olvadt el a hó, hogy számbavehető árhullámot okozott volna. 4. Romániában : A románok az első jelentésüket 1935 január hó 12-én küldötték. Az erdélyi megfigyelő állomásokon a legnagyobb hóvastagságok a következők voltak : A Tisza völgyében, Mármarosszigeten 85—, Felsővisónál 61—, a Szamos völgyében, Nagybányánál 63—, Óradnánál 39-—, Désnél 55—, Besztercénél 44—, a Kraszna völgyében, Zilahnál 53—, a Berettyó völgyében, Feketeerdőnél 47—, a Sebes-Körös völgyében, Bánffyhunyadnál 50—, Révnél 108—, Nagyváradnál 19—, a Fehér-Körös völgyében, Kristyornál 52—, Honctőnél 40— és Borosjenőnél 43 cm volt. A Fekete-Körös völgyében is hasonló mennyiségű hó esett. Vaskóhnál 45—, Belényesnél 42—. Bondóraszónál 55— cm. Aránylag a legkevesebb hó volt a Maros völgyében. Gyergyószentmiklósnál 22—, Medgyesnél 23—, és Gyulafehérvárnál mindössze 17— cm volt a legnagyobb hóvastagság. Ezek szerint sem Csehszlovákiában, sem Romániában nem volt abnormális hóréteg s az március hó végére kedvező, lassan emelkedő hőmérséklet mellett elolvadt. így azután a mellékfolyókon sem állott elő magasabb árhullám. B) Jégviszonyok. Bajorországban. A Duna bajor szakaszán a jégzajlás Regensburgnál január hó 20-án jelentkezett a meder — cca 1/

1

0 — szélességében. Ugyanezen a napon zajlott a jég Hofkirchennél a meder ]/

2, Passaunál január hó 22-e'n volt zajlás a meder i/a szélességében. Ezután a zajlás megszűnt és a Duna jégmentes lett. Üjra?! zajlott február hó 10-én, Regensburgnál 2/

3, Hofkirchennél 1/

3 — és Passaunál 2/

3 mederszélességben. Álló jég a Bajordunán az elmúlt télen nem volt. Ausztriában. A zaj január hó 21-én kezdődött, amikoris Linznél 2/

1

0, Steinnél 2/

1

0- és Bécsnél 1/

3 mederszélességben zajlott a jég. Január hó 24-én •— éppen úgy, mint a Bajor-Dunán — megszűnt a zajlás. üjia elkezdett zajlani február hó 10-én és ekkor Linznél x/

3, Steinnél */

5 és Bécsnél y

2 mederszélességben zajlott. Február hó 13-, illetőleg 15-ére mind a Bajor, mind az Osztrák-Dunán megszűnt a jégzajlás és ettől az időtől kezdve ott jég nem volt. Közös cseh-magyar szakaszon a jég január hó 12-én Komáromnál х/

г ^s 20-án teljes mederszélességben zajlott. A zajlás január hó 25-én megszűnt és csak február 11-én kezdődött meg megint Komáromnál éspedig teljes mederszélességben. Február hó 16-án a zajlás ott is teljesen megszűnt és a közös szakasz jégmentessé lett. A Magyar-Dunán a jégzajlás január hó 12-én kezdődött, amikoris Budapestnél У

2 és Mohácsnál % mederszélességben, Budapesten január hó 20-án teljes meder-