Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XV. Pogonyi György: Hó- és jégviszonyok a Duna, Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területén

HO- ES JÉGVISZONYOK A DUNA, TISZA ÉS MELLÉKFOLYÓI VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉN 1934—1935 TELÉN. írta: POGONYI GYÖRGY. A hóviszonyokat valamennyi, minket érdeklő állam területére eső vízgyűjtőkre ismertetem, mert azok mind hatással vannak a hazai folyók várható vízállásaira. A jégviszonyokat azonban csak a Dunára, Tiszára és ezeknek magyar területre eső mellékfolyóiról közlöm, mert a szomszédos államok területére eső mellékfolyók jégjárási viszonyai a nálunk várható vízállásokra nincsenek befolyással. Mivel a mellékfolyókon a zajlás rendszerint egyidőben indul meg a Dunaés Tiszáéval és csak ritkán történik meg az, hogy az előbbi a Duna és Tisza jegének levonulása után indul csak meg, azoknak a hajózásra nincsen hatásuk, mert az első esetben úgyis hajózási szünet van. utóbbi, ritka esetben pedig csak a mellékfolyókról levonuló jég a hajózást már nem igen akadályozza. Az idei tél hidrológiai viszonyainak mindenkori szemléltetésére egy különleges térképet készítettünk. A szomszédos államok által beküldött jelentésekből minden vízfolyáson, annak vízgyűjtőterületén kiválasztottunk jellemző észlelési állomásokat. Az állomások közül egyet a vízfolyás völgyében az alsó. egyet a középső, egyet a felső szakaszon, egyet pedig a vízgyűjtőterületén levő hegyeken vettünk figyelembe. Ezeknél az állomásoknál egy kis, kellő rovatokkal ellátott papírszalagot ragasztottunk a térképre, amelyre, amint a szomszédos állomások jelentései beérkeztek, azoknak adatait különböző színnel a megfelelő rovatba feljegyeztük. Ezáltal azt értük el, hogy mind helyszínileg, mind időbelileg mindenkor leolvashatjuk a hidrológiai állapotra vonatkozó adatokat és azoknak változásából a következtetéseket levonhatjuk. A papírszalagon fel van tüntetve az idő, a jégjárási viszony, a jég- és a hóvastagság cm-ben. a hőmérséklet C°-ban és végül az eső mm-ben. A térképet a következő évben nem kell újra készíteni, hanem csak a papírszalagokat kell újakkal pótolni. A térkép adatai alapján a hidrológiai viszonyokat államonkint az alábbiakban ismertetjük. A) Hóviszonyok. 1. Bajorországban : Az északi részen, a Duna balpartján a hóvastagság aránylag kicsiny volt. 1935 január 11-én érkezett meg a bajoroktól az első jelentés, mely szerint a Naab völgyében, Weiden és Arnberg állomásokon a hóréteg 1—9 cm magas volt. Ezen a vidéken a tél folyamán sem esett sok hó, mert a legnagyobb hóvastagság 4—15 cm volt. A bajor Duna völgyében. Ingolstadt és Straubing