Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XIII. dr. Lászlóffy Woldemár: Vízsebességmérő szárnyak hitelesítése a toulousi egyetem Vízműtani Intézetében

336 lesítés szempontjából előnye ennek az eljárásnak, hogy a szárny ugyanolyan körülmények között dolgozik a mérés alkalmával, mint dolgozott a hitelesítéskor, mert hidraulikus ellenállása e két esetben teljesen egyforma. A fenékre leállított rúdon fel-alá csúsztatott szárny hidraulikus ellenállása más mérés közben, mint volt a hitelesítés alkalmával. (Az egyik esetben a műszer a rúd közepén, a másik esetben annak végén van elhelyezve.) Ha a különböző felerősítési módok hatása a mérés egyéb hibaforrásai mellett el is hanyagolható, mégis — különösen vastagabb tartórúd és rövidtörzsű műszer esetében — érezhetővé válhat ik.

1 Ha tovább haladunk ezen a fonalon, akkor tulajdonképen a folyami méréseknél használt műszereket hitelesítés alkalmával kábelre kellene erősíteni. Folyami méréseknél azonban nem törekedhetünk a pontosság olyan fokára, hogy már a hitelesítésnél ilyen nagyfokú szabatosságot kellene megkívánnunk. Valóban sehol sem szokás a szárnyakat kábelre függesztve hitelesíteni. Megjegyzem még, hogy a szárny rendesen 50—70 cm mélyen van a szízszín alatt. Az írógép. A szárnyfordulatok, idő és úthossz feljegyzését egy Favarger et Co. (Neuchatel, Svájc) gyártmányú, 3 írótollas, elektromágneses írógép végzi, melyet 4 volt feszültségű akkumulátor táplál (6. kép). Említésreméltók : a rázkódások csökkentésére szolgáló rúgós felfüggesztés és a kitűnően működő üvegtollak, melyeket közönséges töltőtoll-tintával töltenek meg. Az utántöltés munkaközben is könnyen végezhető egy 1 m

3-es orvosi (Record-) fecskendővel. Ugyancsak könnyű a tollak tisztogatása üzem közben éspedig egy, az orvosi gyakorlatban injekcióstűk tisztogatására használt, vékony és érdes drótszállal. A szárny — éppúgy, mint a gyakorlatban — csak minden 10-ik vagy 20-ik fordulatnál ad jelet, ami a feldolgozásnál igen kényelmes. A vontatási sebesség teljesen egyenletes lévén, az egyes fordulatok jelzésére nincs szükség. De az itt használatos Ott-, Richard-, Amsler- és Stoppani-gyártmányú szárnyakon nincs is olyan berendezés, mely minden egyes fordulat feljegyzését lehetővé tenné. Erre különben itt, ahol a Hajós-féle részletező módszert nem használják, nincs is szükség. Az áramkörbe iktatott higanykapcsolású óra félmásodperces jeleket ad. Az írógép papírszalagját nem a kocsitengely hajtja le megfelelő áttétel segítségével, mint a Hajós-féle megoldásnál — hanem óranuí. Ennek előnye, hogy a papíros nyúlásából, vagy a kocsi csúszásából eredő hibák kiesnek. A megtett lit feljegyzéséről külön kell gondoskodni. Ecélból a csatorna egyik oldalfalának felső szélén 1 m-es távolságban vastüskék varinak elhelyezve (lásd 1. kép), melyek a kocsiról lenyúló rúgós kapcsolót mindannyiszor kioldják, valahányszor az egy-egy ilyen tüskének nekiütközik (5. ábra). A rúgós kapcsoló áramkörének minden egyes megszakítását az írógép 3. tolla jegyzi fel az idő- és szárnyjeiek mellett. Az ütközőtüskék hossza, nem egyforma. Minden negyedik méternél 14 cm-es, a közbenső kétméteres távolságokban pedig 10 cm-es tüskék vannak elhelyezve, míg a többi 1 Csupán mellesleg kívánom megemlíteni a szabadon függő rúdról való mérés nagy gyakorlati előnyeit, hogy t. i. a villamosvezetékek nem rongá'ódnak, mert a tartórúd belsejében futnak és nincsenek terhelve. A fenékre állított rúdról történő mérésnél a műszer minden egyes áthelyezése a villamos vezeték utánaengedésével jár, ezért igen sok a vezetékszakadás, aminek megkeresése rengeteg bosszúságot és időveszteséget okoz. Ezzel szemben nem hallgathatom el azt a hátrányt, amelyet a rúdtartószerkezet szállítása és a valamivel erősebb munkahíd jelent.